A cirok 41 millió hektáros vetésterületével az 5. helyet foglalja el a világon a szántóföldi kultúrák rangsorában. Kelet-Közép-Afrikából származó melegigényes növényünk, így termesztése legnagyobb területen Afrikában (25 millió ha) és Ázsiában (9,5 millió ha) folyik. A legnagyobb hozamokat az USA-ban érik el, ahol a termésátlag 4–5 t/ha szemtermés a 2 millió hektár vetésterületen. Európa részesedése a világ cirok vetésterületéből igen szerény, mintegy 115–120 ezer ha, melynek közel 80%-a Franciaországra és Olaszországra esik. Magyarország a ciroktermesztés északi határán fekszik, ahol a szemescirok vetésterülete az utóbbi évek átlagában már csak 3–4 ezer ha, a silóciroké 2–3 ezer ha, még a szudánifûé 1–2 ezer ha. A takarmánycirkok termőterülete az 1990-es években méltányosabb helyet foglalt el (40–60 ezer hektárt) takarmánynövényeink rangsorában.

Biológiai adottságok

Származási helyükből eredően a cirokfélék szárazságtûrő képessége kiváló. E tulajdonság részben annak köszönhető, hogy a cirok főgyökere 150–160 cm mélyre lehatol és a dúsan elágazó mellékgyökerek a talaj felső 100–120 cm-es rétegét sûrûn átszövik. Így a cirok képes hasznosítani a legcsekélyebb csapadékot és a tenyészidőn kívül hullott, mélyebb talajrétegben tárolt vízkészletet is. A cirok szembetûnő tulajdonsága, hogy a levélzeten és a száron fehér viaszbevonat van, ami csökkenti a növény párologtatását. Az egységnyi levélfelületre eső kevesebb gázcserenyílás is a gazdaságosabb vízfelhasználást segíti. Fajlagos vízfelhasználása is a legkedvezőbb szántóföldi kultúráink között, mivel 1 kg száraz anyag előállításához csak 150–200 liter vizet fogyaszt el, szemben a kukorica 300–350 l/kg-os transzspirációs együtthatójával. A cirok szárazsághoz való jó alkalmazkodására utal az is, hogy a tenyészidő kezdetén a gyökérzetét fejleszti intenzívebben és csak később indul meg a hajtásrendszer dinamikus fejlődése. A cirok kiváló regenerálódó képességû, jól átvészeli az aszályos periódust. Fotoszintézisének hatékonysága magas hőmérsékleten, erős fényintenzitásnál is kiváló, nagy szárazanyag-produkcióra (20–30 t/ha) képes. A cirokfélék kiváló alkalmazkodó-, jó tápanyag-hasznosító képességûek, ami lehetővé teszi, hogy gyenge és közepes termőhelyi feltételek között is eredményesen termeszthetők. A takarmánycirkok melegigényes növények, a szemescirok tenyészidő alatti hőösszeg igénye 2800–3000°C és az a kedvező, ha a nyári hónapok középhőmérséklete meghaladja a 20°C-ot. Zöldtakarmány termesztésre az ország egész területe alkalmas, mert a nyári középhőmérséklet eléri a 18°C-ot.

Gazdasági érték

A takarmánycirkok kedvező élettani tulajdonságaik mellett kitûnnek gazdasági értékmérő tulajdonságaikkal és sokoldalú hasznosíthatóságukkal.

Szemescirok



Hazai nemesítésû szemescirok fajtáink potenciális termőképessége 9–10 t/ha. Száraz években, gyengébb termőhelyi körülmények között mintegy 30%-kal múlják felül a kukorica terméshozamát. A szemescirok nem csak termőképességben, de takarmányértékben is versenyképes a kukoricával. A szem fehérjetartalma 10–13%, emészthető nyersfehérje aránya kissé kedvezőbb a kukoricáénál. A fehérjén belül az esszenciális aminosavak aránya 42–45%, lizinben, metioninban és cisztinben viszonylag szegény, a fehérje biológiai értéke a kukoricáéhoz hasonlóan közepes. A szemtermés keményítőtartalma 68–75%, még olajtartalma 3,2–4,0%. Abraktakarmányként hasznosítva takarmánykeverékekben állatfajtól függően 20–60%-ban helyettesítheti a kukoricát. A kukoricához hasonlóan a szemtermésből bioetanol állítható elő.

Silócirok



Köztermesztésben lévő silócirok fajtáink genetikai termőképessége 75–85 t/ha zöld- és 23–28 t/ha szárazanyagtermés. A silócirok kiváló termésbiztonságát jellemzi, hogy Szarvason 2012-ben végzett kísérleteinkben, amikor a tenyészidő alatt 90 mm csapadék hullott és a júliusi, augusztusi középhőmérséklet 25°C körüli volt, a kukorica augusztusban leszáradt és szemtermést nem hozott, akkor a silócirok 33–37 t/ha zöldtermést produkált. Nagy termőképességének és viszonylag kedvező beltartalmának köszönhetően területegységre vetített takarmányértéke igen jelentős. A viaszérésben betakarított, mintegy 30–35% szárazanyag-tartalmú silócirok száraz anyagra vonatkoztatott beltartalmi jellemzői: nyersfehérje 9–11%, emészthető nyersfehérje 4–6%, nyerszsír 1,7–2,3%, nyersrost 16–22%, N-mentes kivonat 55–60%, keményítőérték 440–470 g/kg. Önmagában, valamint silókukoricával társítva is kiváló minőségû szilázs készíthető belőle. Egyes silócirok fajták cukortartalma jelentős (15–18%), ami alkalmassá teszi azokat bioetanol előállításra is. Új alternatív hasznosítást kínál a silóciroknak a biogáztermelés.

Szudánifû



Szudánifû fajtáink két illetve három kaszálással 80–120 t zöldtermést, 22–26 t szárazanyagtermést képesek adni hektáronként. A szudánifû alkalmas legeltetésre, zöldszecska- és szénakészítésre. Takarmányminősége a bugahányás kezdetéig a legjobb, ekkor fehérjetartalma 13–15%. Későbbi fenofázisban emészthető nyersfehérje- és energiatartalma jelentősen csökken, míg rosttartalma növekszik. Hasznosítását 60–80 cm-es állománymagasságnál kezdjük meg. A szudánifû jól társítható kukoricával, borsóval. A hibridek és fajták HCN (ciánhidrogén)-tartalma 50–60 cm növénymagasság felett már alacsony, biztonsággal etethetők, ciánmérgezéstől nem kell tartani.

Agrotechnikai szempontok és előnyök

- A termőhely megválasztásánál használjuk ki a cirok jó szárazságtûrő és alkalmazkodóképességet, mert gyenge és közepes termőhelyi adottságoknál versenyképes a kukoricával és gazdaságosan termeszthető. Előveteményre nem igényes, önmaga után is termeszthető.



- A takarmánycirkok magja viszonylag apró, a gyors keléshez nyirkos, aprómorzsás és kellően tömörített magágyat igényelnek.



- A takarmánycirkok nagy tápanyagigényûek, de jó tápanyag-hasznosító képességüknek köszönhetően kevesebb mûtrágya-felhasználással termelhető meg egységnyi száraz anyag, mint kukoricával.



- A cirokfélék vetését főnövényként 12–15°C-os talajhőmérsékletnél, április végén, május első dekádjában végezzük. Azonban a korai érésû szemescirkok, valamint a silócirok május végéig másodvetésben is vethetők.



- A takarmánycirkok vetőmagja olcsóbb, a hektáronkénti vetőmagköltség kisebb.



- A kezdeti fejlődésük lassú, így könnyen elgyomosodhatnak, de ma már vegyszeres gyomirtásuk jól megoldott.



- Hazai hibridjeink gomba- és vírusbetegségekkel szemben ellenállóak, ezért a vegyszeres növényvédelem elhagyható. Jelentős gazdasági kárt okozó kártevőkkel nem kell számolni, ami ugyancsak a növényvédelem költségét csökkenti.



- A takarmánycirkok termesztése speciális gépeket nem igényel, a kukorica-, silókukorica- és a gabonatermesztésben használt gépekkel a technológiai mûveletek elvégezhetők.

Prof. Dr. Izsáki Zoltán

Szent István Egyetem

Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar

Szarvas

Irodalom

- Antal J. (Szerk.): 2005. Növénytermesztéstan 1., 2. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

- Chrappán Gy. – Fazekas M.-Lazányi J. – Siklósiné Rajki E. (Szerk.: Fazekas M.): 1997. Amit a cirok- és madáreleség-félékről tudni kell. AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft., Budapest.

- Izsáki Z. – Lázár L. (Szerk.): 2004. Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

A cikk szerzője: Prof. Dr. Izsáki Zoltán