Gúzsba kötik a szabályok és a költségek a magyar borászatokat
Továbbra is inkább szkeptikus a kötelező visszaváltási rendszerrel szemben a magyar borágazat.
Továbbra is inkább szkeptikus a kötelező visszaváltási rendszerrel szemben a magyar borágazat.
A generációs változás új fogyasztói szokásokat is jelent, amelyekre reagálnia kell a pincészeteknek is.
Borágazati szereplők szerint egy természetes hullámvölgyet él meg a piac, de korai még temetni a borkultúrát.
10-15 százalékos költségnövekedést jelent a szőlészetekben az idén jól terjedő peronoszpóra és a lisztharmat elleni védekezés.
Nagy Aranyérmet kizárólag a borversenyek legmagasabb pontszámot elérő tételei kapnak.
Bár kicsi ország Szlovénia, a borokhoz nagyon értenek, az ágazat kiemelt jelentőségű a mezőgazdaságon belül.
Egyedüli magyarként lett aranyérmes a balatonlellei Bujdosó Pincészet sauvignon blanc bor.
Nem zártak fényes évet 2023-ban a borászatok Magyarországon, sokan komoly veszteségeket szenvedtek el.
2024-ben egy új pályázati lehetőség fog megnyílni a magyar szőlőtermelők és borászok számára.
Az idei Borászok Borásza díjazottja szerint Tokajban kötelesség jó bort készíteni.
A szőlészet hagyományairól és a klímaváltozásról is sokat elárul a csaknem háromszáz éve vezetett egyedülálló napló.
Május 13-ig lehet benyújtani a 2023-as borászati gépbeszerzésre vonatkozó kifizetési kérelmeket.
A technológia nem csak az öntözésre figyelmeztet, javaslatokat ad a népszerű házasításokra is.

Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.