Különleges tavakat hoznak létre Magyarországon: nem akármi lesz bennük
A 2029. decemberéig megvalósuló projekt megvalósítására az NBGK 1500 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el.
A 2029. decemberéig megvalósuló projekt megvalósítására az NBGK 1500 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el.
Fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagot termeljünk, amik a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók.
A mangalica igazi prémium alapanyag, és annak ellenére, hogy nem túl olcsó, sokan keresik.
A legeltetéses állattartás visszaszorulásával, közel teljes megszűntével olyan cserjésedési folyamatok indultak el, melyek már középtávon fenyegetik a fáslegelőket.
A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
Február közepén már virágzik a hóvirág és a téltemető a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjében.
A globális felmelegedés és az emberi tevékenység is veszélyezteti a 2026-os Év lepkéjének élőhelyeit.
A mosómedve látszatra szende és aranyos, ugyanakkor sok kárt okozhat a természetnek és akár az embereknek is.
Itthon és külföldön is van érdeklődés a szürkemarha iránt, különösen Japán és az arab országok részéről.
Január 13-án harmadik alkalommal végeztek ott gyérítő halászatot elektromos halfogó hálóval.
A fényképek alapján később halkutatók segítségével sikerült egyértelműen meghatározni a halfajt.
Nemcsak formájukban, hanem funkciójukban is fenn kell tartani az őshonos magyar állatfajtákat.
Az ökológiai egyensúlyt világszerte egyre növekvő mértékben veszélyeztetik az idegenhonos fajok.
Az idegenhonos és inváziós halfajok közötti különbségek gyakran okoznak félreértést a horgászok körében, pedig a két fogalom eltérő jelentéssel bír.
Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját.
Fenntartható erdőkezelési és klímaadaptációs projekt zárult le sikeresen a gödi Nemeskéri Parkerdőben.
A törökországi Pasinler-völgyben egy gazda 57 kilós káposztát termesztett a földjén.

Egy 2021-2025-ös időszakra vonatkozó beszámoló szerint az ország továbbra is a világ legnagyobb almatermelője és -fogyasztója.
A fejlesztés eredményeként új nyári karámok, gulyakutak és gázlók létesülnek, megújul az itatórendszer és az elektromos hálózat, valamint korszerűsítik a tűzivíztározót.
Termesztőket ellenőriztek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei az év elején.
A Fepex beszámolója szerint 2025-ben Spanyolország összesen 13,2 millió tonna friss árut értékesített külföldre.
Tájékoztatóban hívják fel az ST AKG-ban érintett gazdálkodók figyelmét a bejelentési kötelezettséggel érintett agrotechnikai műveletekre.