A hóvirág általában a tél végén jelenik meg, amikor a talaj már nem fagyos, de a növények többsége még nyugalmi állapotban van. A Debreceni Egyetem Botanikus Kertjében nem csupán a Magyarországon őshonos, védett kikeleti hóvirág nyílik ezekben a napokban, hanem az ennél nagyobb termetű, kertekben is gyakran ültetett pompás hóvirág és a ritkábban előforduló, fényes, élénkzöld, széles levelű hóvirág is. A redős levelű hóvirág szintén előfordul itt, de idén még nem mutatta meg magát.
Ezek a növények az avar alatt szinte ugrásra készen várják, hogy érkezzen egy enyhébb időszak 10 Celsius körüli nappali hőmérséklettel, és akkor nagyon gyors fejlődéssel virágba borulnak. Az enyhe idő egyre több virágot csalogat elő
- fogalmazott Takács Attila, a létesítmény igazgatója.
A szakember hozzátette: a védett kikeleti hóvirág élőhelyei az elmúlt évtizedekben sajnos országszerte fogyatkoznak, de a kipusztulás azért szerencsére nem fenyegeti. Üde, ligetes erdőkben, domb- és hegyvidéki környezetben, valamint az Alföld egyes részein vannak még nagyobb természetes állományai. Az egyetem Botanikus Kertjében a négy hóvirágfaj több ezer példánya él elszórva.
A klímaváltozásnak tudható be, hogy míg néhány évtizeddel ezelőtt szinte menetrendszerűen a tél végén kezdtek virágozni a hóvirágok, manapság ez már sokszor a tél közepén elkezdődik.
Az eredetileg Európa mediterrán részein őshonos téltemetőt Magyarországra valószínűleg a 17-18. században hozták be főúri parkokba és kolostorkertekbe, ahonnan kivadult. Hazánkban 1982 óta védett. A Botanikus Kertben ezekből is több ezer tő található. Ezek virágzása most hamarabb kezdődött, mint a hóvirágoké, az elsők már január végén láthatóvá váltak
- mondta el Takács Attila.







