2025. november 12. 18:34
Idegen állatfajok jelentek meg Magyarországon: óriási gond lehet ebből
Magyarország elemi gazdasági érdeke, hogy időben megküzdjön a biológiai invázióval.
2025. december 5. péntek Vilma
Magyarország elemi gazdasági érdeke, hogy időben megküzdjön a biológiai invázióval.
Az idegen állat- és növényfajok behurcolása világszerte komoly ökológiai kockázat.
A mezőgazdaság előtt álló kihívások közepette a vetőmag kiválasztása minden vetés előtt kulcsfontosságú döntés.
A szakaszos termesztés a kulcsa annak, hogy ne egyszerre, hirtelen ömöljön ránk a termés.
Nagy István a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Búzagyűjtő- és Kenyérünnepen veszélt a nyári aratás hazai eredményeiről.
In vitro módszerrel segítené két veszélyeztetett szegfűfaj fennmaradását a Debreceni Egyetem.
A tiltott növényekkel kapcsolatos listák fajösszetétele folyamatosan változik, és ezzel a kertészetek és az árudák többnyire naprakészek is.
Az emberi szervezetre is károsak lehetnek azok az invazív fajok, amelyek már Magyarországot is elérték.
A megváltozó klimatikus körülmények és fogyasztási szokások hozhatják el az ősi gabonafajták reneszánszát Magyarországon.
Egyre kedveltebbek itthon is az olyan többfunkciós élő kerti térelválasztók, sövények, amelyek ehetők is.
A kiskertekben számos olyan növény bújik meg, melyekről nem is gondolnánk, hogy gyógynövények is.
Az utóbbi évtizedben számos jövevényfaj jelent meg hazánkban, melyek egy része inváziós kártevőnek számít.
Az egyik legnagyobb kihívást jelenleg a klímaváltozás jelenti, át kell tehát állítaniuk a látásmódjukat a magyar termelőknek.
A 2024-es évben mintegy 100 ezer köbméterrel nőtt meg a Pilisi Parkerdő élőfakészlete.
Az üzletek kínálatát végignézve sokféle kifejezetten gyerekeknek szánt teakeverék kapható, melyek többféle gyógynövényt is tartalmaznak.
A „növényvakság” egy létező jelenség, mely szerint az emberek többsége nem ismeri a környezetében élő növényeket.
Kiemelt fontosságúak a megfelelő lazabokrú pázsitfűfajok a hazai réteken és kaszálókon.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
