A baromfihús a legnépszerűbb húsféle a magyar családok körében, az egy főre jutó éves fogyasztás tartósan meghaladja a 30 kilogrammot. Kedvező ára és könnyű elérhetősége miatt a jövőben is meghatározó szerepet tölt be, miközben világszerte is folyamatosan nő iránta a kereslet. A baromfiágazat a sertéstartás mellett a magyar állattenyésztés egyik legversenyképesebb területe. A húsfélék exportbevételének több mint felét ez az ágazat adja, ezért fejlesztése kiemelten fontos gazdasági érdek - írta meg az Agrárszektor korábban.
Ezt a húst eszi rengeteg magyar: ezért keresik a boltokban ennyien
A támogatásoknak köszönhetően jelentős beruházások valósultak meg: eddig 941 fejlesztés kapott támogatást összesen mintegy 498 milliárd forint értékben. Az új pályázati körben további 860 kérelem érkezett, körülbelül 48 milliárd forintos igénnyel. A cél az volt, hogy a magyar alapanyagokból egyre versenyképesebb, magasabb hozzáadott értékű termékek készüljenek, erősítve ezzel az élelmiszer-önellátást. Mindebből tehát látszik, hogy mi, magyarok valóban előszeretettel nyúlunk a baromfihús után.
Na de, mi a helyzet a régi, őshonos fajtákkal?
Az őshonos baromfifajták megőrzése kiemelten fontos, mert világszerte folyamatosan csökken az állatfajok száma. A FAO 2021-es adatai szerint az állatfajok 8%-a már kihalt, további 22%-a veszélyeztetett. A madaraknál ez az arány 24%, a házityúkfajtáknál pedig 32% kritikus helyzetű, ráadásul az elmúlt 10 évben 14 tyúkfajta tűnt el végleg.
Nem akármi derült ki erről a magyar kutyafajtáról: ezt nem sokan tudják
Magyarországon az őshonos baromfifajták megőrzését a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ végzi, ahol 1990-ben kezdték meg a génbank kialakítását, és 1998-ra alakult ki a mai állomány. Ide tartoznak többek között a különböző magyar tyúkfajták, az erdélyi kopasznyakú tyúk, a magyar lúd, kacsa, pulyka és gyöngytyúk változatai. A megőrzés azért is lényeges, mert egy faj már veszélyeztetettnek számít 5000 egyed alatt, és 1000 alatt kritikus helyzetbe kerül. 2014-ben több magyar fajta is kritikus állapotban volt, de a génmegőrzési programoknak köszönhetően 2022-re már csak a rézpulyka és a fehér magyar kacsa maradt ebben a kategóriában, a többi állomány helyzete javult - derült ki a Greendex cikkéből. Most pedig lássuk, miket érdemes tudni ezekről az állatokról.
Fehér magyar tyúk
A házityúk valószínűleg a kelták révén került Közép-Európába. Régészeti leletek szerint a rómaiak által tartott tyúkok nagyobb testűek voltak, mint az avar kori példányok. A rendelkezésre álló kevés lelet alapján feltételezik, hogy a honfoglaló magyarok Kelet-Európából hozták magukkal a magyar parlagi tyúk ősi változatát. Ezekből az állományokból alakultak ki a 19. század végére a ma ismert és védett fajták.
Kendermagos magyar tyúk
A kendermagos tyúk kialakulására több történelmi hatás is hatott. A tatárjárás idején nagytestű ázsiai fajták kerültek az országba, később pedig a törökök balkáni tyúkokat hoztak be. A nyugatról érkező telepesek szintén hozzájárultak a fajta fejlődéséhez saját állományaikkal. Idővel egységesebb színtípusok alakultak ki, így a 19. századra már több változat létezett. Jelentőségét az adja, hogy igénytelen, külterjes tartásban is jól megél, és olyan takarmányt is hasznosít, amit más állatok nem.
Fogolyszínű magyar tyúk
A fogolyszínű tyúk tollazata a fogolyéhoz hasonló, finoman mintázott barna színű. A kakas nyak- és hát tollazata aranysárga, vöröses árnyalattal, feje narancsvörös. Szárnytollai sötét színűek.
Sárga magyar tyúk
A sárga magyar tyúk tollazata élénk sárga. A nyak tollainak vége, valamint a szárny- és faroktollak enyhén barnásfeketék. A kakas általában sötétebb árnyalatú, nyak- és hát tollai vöröses-sárgák. Szárny- és faroktollai barnásfeketék, a sarlótollak zöldesfekete színűek. Csőre és lába sárga, tojásai világosbarnák. A csibék egyszínű, világosbarna színűek.
Rég elfeledett növényt hoznának vissza a termesztésbe a magyarok: itt a terv
Erdélyi kopasznyakú tyúk
Ez a fajta valamivel nagyobb testű, mint a magyar tyúk, és megjelenése a vadmadarakéra emlékeztet. Különlegessége a csupasz nyak, valamint a részben tollatlan mell és has. Többféle színváltozatban létezik. Ellenálló, mozgékony, jól repül, gyorsan fejlődik. Hús- és tojástermelésre egyaránt alkalmas, bár kotlási hajlama gyengébb. Egyes vidékeken kiváló téli tojóként tartották. Leginkább a szabad tartást kedveli.
Magyar lúd
Már a 11-12. században is jelentős volt a libatartás, olyannyira, hogy egyházi adót is kellett fizetni utána. A magyar lúd a házilúd egyik fajtája, és védett őshonos állat. Létezik sima és fodros tollú változata. Leggyakoribb a fehér szín, de előfordul szürke, tarka és fekete is. A „liba” elnevezés is széles körben használatos. Mája fontos exporttermék. A kifejlett gúnár 5-8 kg, a tojó 5-6 kg súlyú.
Fodros tollú magyar lúd
A fodros lúd a magyar lúd egyik különleges változata, amely főként tollazatában tér el: hosszú, fodros szárny- és farktollai vannak. Ez a jellegzetesség teszi különösen értékessé a tenyésztők számára. Leggyakrabban fehér, de tarka és szürke változatban is előfordul. Húsa és mája minőségben megegyezik a simatollú változatéval.
Magyar kacsa
A magyar parlagi kacsa eredete nem teljesen tisztázott, de már a 20. század elején ősi magyar fajtának tartották. Jól alkalmazkodik a nehéz körülményekhez, igénytelen és ellenálló. Viszonylag kis testű: a gácsér 2,5-4 kg, a tojó 2,3-3 kg. Húsa kiváló minőségű. Leggyakoribb színei a fehér és a vadas, de barna és fekete változat is előfordul.
Rézpulyka
A pulyka eredetileg Közép- és Észak-Amerikából származik, és Magyarországon a 16. század óta ismert. A parlagi magyar pulyka fekete és fehér változatban volt jellemző, főként a Duna-Tisza közén. A rézpulyka változat Boszniában és Dél-Magyarországon terjedt el. Erdélyben és a Vajdaságban ma is megtalálhatók különböző színváltozatai.
Bronzpulyka
A Kárpát-medencében kialakult kisebb testű magyar pulykát a 19. századtól fokozatosan felváltotta az Amerikából származó bronzpulyka. A parlagi pulyka kiváló kotló és gondos nevelő. Rendkívül szorgalmas az élelem megszerzésében, és a szabad tartásnak köszönhetően húsa nagyon jó minőségű. A bronzpulyka teljes kifejlettségét kétéves korra éri el. Évi tojástermelés a hazai tenyészetekben 50-80 db. A tojások színe erősen pettyezett, súlyuk 70-90 g - írja az nbgk.hu.
Gyöngytyúk
A gyöngytyúk nagyon értékes, ízletes húsú baromfiféle. Az egyetlen hagyományos házi baromfi, amely Afrikából származik. Magyarországon már a 13. században is jelen volt. Jellegzetes, díszes megjelenésű madár: tollazata általában kékesszürke, apró fehér pöttyökkel, de létezik világosabb, fehéres változat is. Tojásrakása április végén kezdődik, és évente 60-80 tojást tojik. Kilójáért több mint 4 ezer forintot is elkérnek a Matusz-Vadnál, de az Auchanban is kapható francia import gyöngytyúk, fagyasztva, melynek kilója közel 6 ezer forint.
