Hihetetlen, de igaz: ennyibe kerül most az uborka az ukrán piacokon
A hűvös és borús időjárás miatt jócskán megugrott a kígyóuborka ára az ukránoknál.
A hűvös és borús időjárás miatt jócskán megugrott a kígyóuborka ára az ukránoknál.
Átmenetileg megdrágult az importált szamóca a nagybani piacokon Lengyelországban.
Kritikus mértékben drágulnak a zöldségfélék az oroszoknál, különösen a burgonya ára szökött az egekbe.
A fogyasztói árak átlagosan 4,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos hónapi értékeket.
Március elején indult meg az áremelkedés a lengyeleknél, ami várhatóan a szezon végéig kitart.
Április végére jócskán megemelkedett a sárgarépa ára az ukrán nagybani piacokon.
Lengyelországban továbbra is alacsony a sárgarépa ára és nem biztos, hogy húsvét után ez változni fog.
Egy beruházási hullám hátán jöhet ki a vízből 2025-ben a magyar kiskereskedelem.
20 százalékkal drágultak a zöldségek és a gyümölcsök a tavalyi év végén Oroszországban.
Az árrésstop hatására jelentős átrendeződés történt az élelmiszerárakban a magyar boltokban.
Az áremelkedés hátterében számos tényező áll, kezdve a kakaó világpiaci árának ingadozásától a növekvő szállítási költségekig.
A 2024-es globális gabonatermelést 2842 millió tonnára módosították, ami a növekedés ellenére még mindig 14,4 millió tonnával elmarad a 2023-as értéktől.
Jelentősen megemelheti a műtrágyák árait az Egyesült Államok és Kanada közötti kereskedelmi háború.
2019-ben még alig 300 forint volt egy kilogramm kenyér Magyarországon átlagosan.
A tojás árának csökkenése a közeljövőben nem várható, mivel több tényező is tovább növeli a költségeket.
Lengyelországban márciusban is folytatódik a zöldség árának enyhe áremelkedése, és ez valószínűleg a következő időszakban is jellemző marad.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint senkinek nem szolgálná az érdekét egy újabb, az élelmiszerekre kivetett ársapka.
A legfrissebb januári adatok szerint az árfigyelőben megfigyelt élelmiszerek közül kiugróan drágultak a tejek és tejtermékek.
Ha nem csökkennek az árak, legkésőbb áprilisban sor kerülhet az élelmiszerárstop újbóli bevezetésére.

A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.