A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2026 januárjában a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, míg az előző hónaphoz képest 0,3 százalékos növekedést mutattak. Az átlagos értékek mögött azonban jelentős eltérések húzódnak meg.
Az élelmiszerek között kiemelkedő mértékben drágult az uborka, amelynek kilogrammonkénti ára 33,1 százalékkal, 1480 forintról 1970 forintra emelkedett egy év alatt. A kakaópor ára 29,4 százalékkal nőtt, kilogrammonként 8060 forintról 10 430 forintra. A húsféléknél is jelentős áremelkedés volt tapasztalható: a marhahús (rostélyos) 25,5 százalékkal, a pulykamellfilé 11,4 százalékkal, a csirkemellfilé pedig 10,4 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban.
A citrom ára 23,8 százalékkal, a mogyorós tejcsokoládé 23,5 százalékkal, a háztartási keksz pedig 22,5 százalékkal emelkedett. Az élelmiszereken kívül más termékek és szolgáltatások árai is jelentősen nőttek: a 14 karátos arany karikagyűrű grammonkénti ára 21,2 százalékkal, a női szandál ára közel 19 százalékkal emelkedett. A multifilter cigaretta 15,7 százalékkal, a vezetékes gáz pedig 13,8 százalékkal került többe.
A vendéglátásban a hamburger ára 12,7 százalékkal nőtt. A tisztított dió és az őrölt fekete bors egyaránt 11,5 százalékos áremelkedést mutatott, míg a sör literenkénti ára 11 százalékkal, az akácméz ára 10,7 százalékkal emelkedett. Az egy hónapos összevetésben is jelentős áremelkedések voltak megfigyelhetők. A zöldpaprika kilogrammonkénti ára 38,8 százalékkal, 1390 forintról 1930 forintra ugrott 2025 decembere és 2026 januárja között. A paradicsom 26,1 százalékkal, az uborka pedig 21,6 százalékkal drágult egy hónap leforgása alatt. Az italok közül a tankpezsgő ára 9,3 százalékkal, az Unicumé 3,5 százalékkal, a felsőerjesztésű vagy búzasöré 3 százalékkal emelkedett.
Ezek az adatok jól mutatják, hogy bár az átlagos inflációs ráta viszonylag alacsony, egyes termékek és szolgáltatások esetében a fogyasztók továbbra is jelentős áremelkedéssel szembesülnek. Bizonyos termékek akár 15-ször nagyobb mértékben drágultak, mint az átlagos inflációs ráta, ami magyarázatot adhat arra, miért érzékelik sokan úgy, hogy az áremelkedések továbbra is jelentős terhet jelentenek a háztartások számára.










