Nem akármilyen állattal akart nagyot szakítani sok gazda: de jól tették?
A csincsillatartás jövedelmező tevékenység, ám az elmúlt évek kihívásai nem kímélték ezt az ágazatot sem.
A csincsillatartás jövedelmező tevékenység, ám az elmúlt évek kihívásai nem kímélték ezt az ágazatot sem.
Kínai kutatók új módszert fejlesztettek ki a haszonállatok trágyájában található nehézfémek hatékony eltávolítására.
Kihirdették a hízottbika-tartás és az extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatás összegeit.
Az Északi-középhegységben egyre gyakoribbá váltak a farkasészlelések, miután védett európai szürke farkasok telepedtek meg a régióban.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
A kormány új programot indít a tenyészkocatartók számára 4 milliárd forintos keretösszeggel.
Az idei évben is számos nehézséggel kellett szembenéznie a állattenyésztőknek Magyarországon.
Szörnyű állatkínzás történt Nógrádban, tucatnyi fajtiszta macskát mentenek az állatvédők.
Lengyelország mezőgazdasága gyökeres átalakuláson ment keresztül a legutóbbi ötven évben.
A modern kor kedvencei között egyre több olyan fajjal találkozhatunk, amelyeket a világ más tájain elsősorban gazdasági haszonállatként tartanak.
II. rész
Bár a pályakezdés nem minden esetben egyszerű az agráriumban sem, egyáltalán nem lehetetlen a helyzet.
Egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei gazdaságban igazolta a vírus jelenlétét a Nébih.
A digitalizáció ma már lehetővé teszi a betegségek vagy az ivarzás jeleinek folyamatos, valós idejű monitorozását.
17 milliárdba került a védekezés és olyan feladatokat is el kellett végezni, amire korábban még nem volt példa itthon.

Jelentősen visszaesett a sertések vágásszáma a németeknél, a háttérben a drasztikus előírások állnak.
Az érintett részeken elsődleges veszélyforrást a villámlás jelent, emellett esetenként szélerősödés, jégeső is előfordulhat.
A vaddisznókban kimutatott fertőzés immár Barcelona közigazgatási körzetét is elérte, ezért a katalán kormány fontos döntést hozott.
Magyarországon évtizedekig a „bejelentsük-e vagy sem” adminisztratív kérdése uralta a közbeszédet a magánkutak kapcsán.
Az üzem teljes kapacitása évi mintegy 4,5 millió szárnyas előállítását teszi lehetővé.