Mozgalmas éveket tudhatnak maguk mögött a gazdálkodók Magyarországon, és úgy tűnik, ez most sincsen másként.
A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely a párosujjú patás állatokat érinti.
A döntés okát nem részletezték, csupán annyit közöltek, hogy elővigyázatossági intézkedésről van szó.
A költési időszak közeledtével máris számítani lehet ablakokat, autókat „támadó” - valójában a saját tükörképükkel harcoló madarakra, de a probléma könnyen kezelhető.
A beruházások tényleges végrehajtását előkészítő munka fűti a várakozásokat a magyar mezőgazdaságban.
Az aszály mellett a szomszédban dúló háborúval, az új uniós költségvetési ciklussal és az ukrán importtal is foglalkozni kellett.
Február végéig lehet beadni az őshonos in situ támogatásra a pályázati kérelmeket.
Van a gazdáknak egy rétege, akiknek csak a legjobb minőségű gépekkel éri meg a termelés.
Tenyész- és tömőkacsa telepen is madárinfluenza jelenlétét igazolta a Nébih laboratóriuma.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezésére, az Agrárminisztérium és a Nébih bevonásával szakmai egyeztetésre került sor.
A gyenge minőségű széna nem tartalmazza az állat számára szükséges összetevőket, így az állat egyre többet és többet próbál enni belőle.
A vadvédelmi bírság tízezertől akár kétszázezer forintig terjedhet Magyarországon.
A Nébih felhívja a figyelmet, hogy az országban továbbra is jelen van a madárinfluenza.
Kezdeményezés indult a lovaknak és lóféléknek szánt hatóanyagok jegyzékének felülvizsgálatáról.
2020 márciusában már sok szó esett a magyar agráriumban a koronavírusról, de még senki nem sejtette, mit hoz a jövő.
Új támogatási rendszer, új időjárási és piaci kihívások, munkaerőhiány: ezekkel kell megküzdenie a kiskérődző ágazatnak a jövőben.
A hatóság kéri, hogy minden állattartó haladéktalanul jelentse, ha állatainál a betegség tüneteit észleli.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
