Magyarországnak jutott a megtiszteltetés, hogy – ahogy az Agro Napló korábban már beszámolt errõl – az idei évben megrendezze a XXV. Jubileumi Buiatri...
A védekezésben leggyakrabban elkövetett hibák, javaslatok Jelen összefoglaló írás egy három részbõl álló anyag része. A lábvég megbetegedések oktanát...
Az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási ötelezettségének 2009. április 08-ig lehetett e...
A lábvégmegbetegedések oktanát vizsgálva fertõzõ és nem fertõzõ eredetû tényezõket kell megkülönböztetni, és védekezni ellenük. A megbetegedések jelen...
Az Alltech vezetõ állat-egészségügyi és takarmányozási világcég és a Vitafort Zrt., Magyarország egyik legnagyobb takarmánygyártó vállalata, néhány he...
A vajsavat már hosszú ideje használják az állatok takarmányozásában, de ennek a vegyületnek elõnyei és hátrányai is vannak. A BIOMIN megalkotta azt a...
A szervezet által jobban hasznosítható, élettanilag fontos makro- és mikroelem tartalmú készítmények kifejlesztése állatok számára az Új Széchenyi Ter...
Az orosz állat- és növény-egészségügyi szolgálat, a Roszszelhoznodzor feloldotta azt a korábbi általa hozott korlátozást, amely 4 magyar húsfeldolgozó...
A takarmányköltség a legnagyobb költség a baromfitenyésztésben, tehát az alapanyagárak kulcsfontosságúak a gazdaságosság szempontjából. A kukoricát és...
A 2550 hektáron gazdálkodó és 700 tejelõ tehenet tartó beledi Elõre Szövetkezet elnökét, és a Kalász Kft. ügyvezetõ igazgatóját, Sukola Andrást kértem...
Az élesztõket minden bizonnyal a legkorábban „háziasított” élõlények között tarthatjuk számon. Az ember már régóta használja õket erjesztési, sütési é...
Az Agro Napló ez évi utolsó számában nem a disznóvágáshoz kapcsolódó szokásokkal, disznótoros receptek ismertetésével és aktuális állatorvosi kérdések...
Üszõknek nevezzük a fiatal nõivarú szarvasmarhákat 6 hónapos kortól az elsõ ellésig. Az üszõnevelés a szarvasmarha tenyésztés és tartás meghatározó és...
Dr. Zomborszkyné dr. Kovács MelindaKaposvári Egyetem Állattudományi Kar A húsmarha tenyésztés célja az évenkénti egy, biológiailag érett, egészséges...
A cikk elsõ részében a bõr viszketésével (pruritussal) járó bõrbetegségeket tekintettük át. A második rész, a bõrviszketéssel nem járó bõrelváltozások...
Az élelmiszer-ellenõrzés rendszere Az élelmiszereket nemzetközileg elfogadott rendszerben, az élelmiszer-biztonság és az élelmiszer-minõség szempontja...
Az állattartók többsége az elmúlt idõszakban a jogszabályi kötelezettségek ellenére az állatállomány változásáról nyilvántartást gyakran nem vezet.
1. Miért lehet a csirkék kokcidiózisa ellen vakcinázással védekezni? Régóta ismert, hogy a kokcidiózist átvészelõ csirkék a megbetegedésüket okozó Ei...
A tojás az ember egyik legfontosabb tápláléka és étkezési alapanyagforrása, és egyben a madarak szaporodási folyamatának köztes állomása. Az ember ten...
Európa számos termőterületén a hosszan tartó hőség negatívan befolyásolta a szamócatermelést, a gyümölcs minőségét és a piaci dinamikát.
Az extrém hőségben fehéren világító lombú hársfák sora nem különös természeti látványosság, hanem a hőstressz jele.
Az egyre gyakoribb és intenzívebb aszályos periódusok és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt, ma már a víz helyben tartása a legfontosabb.
Az idei szezon sok helyen komoly kihívás elé állítja a kukoricatermesztőket. Az aszály jelentősen befolyásolja az állományok fejlődését, ugyanakkor azokban a táblákban, ahol van termésre kilátás, most különösen fontos annak minőségét is megóvni.
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb aszályának idején, 2022-ben feleannyi aszálykárt jelentettek július közepéig, mint idén.
