Az alapok, ez esetben a programban részt vevő partnerek tábláinak pontosabb megismerését jelenti, mint például azok előélete, talajadatok stb. A szokványos bővített talajvizsgálatok rendelkezésre álltak, de a Nmin-vizsgálatokra alapozott nitrogén műtrágyadózis számításokat és kiszórásokat az elmaradt mintavételek és vizsgálatok miatt nem tudtuk kivitelezni. A változó tőszámú vetések – a zónatérképek alapján – megtörténtek 2020-ban, de nitrogéndózis variánsokat csak kevés táblában sikerült megvalósítani. Egyikről – a horti kísérlet tapasztalatairól – korábban már olvashattak.

Azonban az idei évben – 11 helyszínen – tudtunk tőszámkísérleteket kivitelezni, köszönhetően a szakma iránt elkötelezett és együttműködő partnereinknek,  amelyekből 5 helyszínen 3 nitrogéndózist is alkalmaztunk a még mindig nem egyértelmű nitrogénhatás jobb megismerése érdekében. Ezek a következők voltak: 0 kg/ha, 40 kg/ha és 80 kg/ha.

A különböző nitrogéndózissal kezelt táblarészekben 3-3 hibrid került elvetésre, 3 markánsan eltérő, mondhatni provokatív, 45, 60 és 75 ezer tőszámmal. A napraforgó még mindig nem hagyja magát kiismerni, ezért megpróbáljuk megérteni az ő „nyelvét”, hogy igényeit kiismerve minél jobban kiszolgálhassuk. A nagyparcellás üzemi vizsgálatok mellett a Syngenta saját kisparcellás kisérleteiben, további 6 helyszínről kapunk a különböző tőszámhatásokra további válaszokat.

A napraforgó „nyelvezete”, tápanyagreakciója, tőszámra adott válaszai, talaj- vagy inkább talajművelés iránti igényei mások mint a klasszikus növényeké. Bízunk benne, hogy az újabb információk segítenek a még alaposabb megértésben.

A kísérletek folyamatosan betakarításra kerülnek, majd a kapott adatok elemzését követően újabb tapasztalatokat és eredményeket oszthatunk meg az olvasókkal. Az idei eredmények beérkezéséig nézzük meg a tavalyi hazai üzemi kísérletek tőszám- és termésösszefüggéseit (1. táblázat).

A legjobb eredmények a legtöbb hibrid esetében az 57–62 ezer betakarított növény/ha között születtek, de találunk jó eredményeket alacsonyabb tőszámoknál is.

A nitrogénhasználat egy másik olyan terület, amely jelentős szórást mutat, de ezt nem követik a termésátlagok. 2019 telén országos napraforgó rendezvényeinken megkérdeztük a résztvevőket, hogy mekkora nitrogéndózisokat alkalmaztak és azzal milyen terméseredményeket értek el ugyanott. A kérdésre 125 értékelhető választ kaptunk, amelyek eredményei az 1. ábrán láthatók, terméseredmények szerint sorba rendezve.

Rendkívül változó nitrogéndózisok kerültek kijuttatásra, miközben a termések is széles tartományban, 2,2 t/ha-tól az 5 t/ha-ig változtak. Az szembetűnő, hogy egészen alacsony nitrogénmennyiségeknél is születtek kiugróan jó eredmények, miközben magas dózisoknál is találunk alacsony termésátlagokat. Úgy tűnik nincs korreláció a kiszórt nitrogén mennyisége és a kapott termésátlag között, miközben tudjuk, hogy átlagosan 41 kg szükséges 1 tonna terméshez. Ezért is nagyon fontos a napraforgó nitrogénhasználatának minél alaposabb megismerése, hogy ne költsünk feleslegesen olyan technológiai elemekre, melyeknek nincs hozadéka.

A cikk szerzője: Szeleczki Attila