Csapadék tekintetében még inkább jellemző a változékony kifejezés, helyenként a zivatarokból hirtelen jelentős mennyiségû csapadék hullott, máshol – ahol ez elmaradt – viszont a sokéves átlag alatt maradt az eső, több helyen csak nyomokban esett. Általában késő délután, vagy éjjel érkezett a csapadék, így lassabban száradtak fel a levelek. Gyakoriak voltak a záporesők, zivatarok, április 7-én az ország északi részén, több körzetben jégeső is esett, majd 11-én megismétlődött a Csereháton. Még ezzel sem lett vége, 21-én este erős vihar vonult át az ország felett, kiadós esővel. Az esős, felhős napokon nappal alacsony maradt a hőmérséklet, de a néhány napsütéses napon már 20°C fölé emelkedett a hőmérő higanyszála. Összességében megállapítható, hogy a tavalyi tavaszkezdetnél lényegesen kedvezőbb körülmények alakultak ki az idén, s ezt a növényállomány is mutatja, biztatóbb a kép.
A cseresznye-, meggy-, szilva- és őszibarackfák virágzásban voltak a csapadékos, viharos időszakban, a kialakult körülmény kedvezett a moniliás fertőzésnek. Sok helyen, főként házikertekben igen súlyos fertőzések alakultak ki. A járványt csak intenzív védekezéssel lehetett elkerülni. Szintén kedvező feltételeket talált az őszibarack tafrinás levélfodrosodás betegsége, a hónap végéig újabb és újabb fertőzések történtek.
Szántóföldön a mezei pocok kártétele a növények intenzív növekedésének köszönhetően már kevésbé szembetûnő. Több helyen, repcében és őszi kalászosban is csökkent a károsítás. Gyenge–közepes népesség azonban, szinte minden őszi vetésû táblán megtalálható, így még betakarításkor is okozhatnak kárt. A hörcsög március legvégén kezdte meg kotorékának kibontását, Szolnok megyében és Heves megye déli részein, több körzetben erős (2–5 kotorék/ha) a fertőzöttség.
Az őszi búza a számára kedvező időjárásban intenzíven fejlődött, a cikk írásakor 2–3 nóduszos állapotban volt. A jól bokrosodott, sûrû állományokban egyelőre észlelési szinten károsít a gabona lisztharmat, de Veszprém megyében az alsó 1–2 nódusz magasságában a micéliumtelep „porzását” figyelték meg. Az alsó leveleken a helminthospóriumos levélfoltosság és levélszáradás gyenge fertőzését lehet megfigyelni. Az őszi kalászosokban enyhe és csapadékos periódusban várhatóan megnő a lisztharmat és a helmintospóriumos levélfoltosság veszélye. Május első felében várhatóan megkezdődik a búza kalászhányása, ami fokozott érzékenységet jelent a fuzárium fertőzésére. A tavalyi példa mutatta, hogy a legszárazabb nyáron is előfordul a kalászhányás és virágzás időszakában 1–2 csapadékos nap, s ez elég lehet a fertőzéshez. Éppen ezért nem érdemes kivárni, időben elvégzett kezeléssel meg lehet előzni a betegség fellépését.
A vetésfehérítő bogarak betelepedése megkezdődött a táblákba, az imágók észlelési szinten vannak jelen. A hûvös, helyenként csapadékos körülmények lelassították felszaporodásukat, a tojásrakás csak a hónap végén kezdődött el. A monokultúrás táblákban kissé emelkedett a gabonafutrinka lárvák károsítása, Bács-Kiskun megyében helyenként erős a kártételük.
Az őszi káposztarepce sárgabimbós–virágzás kezdete állapotban van, a repcefénybogarak betelepedése intenzív a táblákba, a táblaszegélyekben már közepes az egyedszám, de a táblák belsejében még alacsony. A hûvös idő miatt lassan indul a virágzás (április 24-én), ezért jelentős kártételre kell számítani. Megjelentek a repcebecő-ormányos első imágói a szegélyeken.
A kapásnövények vetése folyamatos, a csírakori kártevők nem jelentek meg. Monokultúrás területeken igényelnek különös figyelmet.
Az alma általában a teljes virágzás–virágzás vége állapotban van, a körte kicsit előrébb tart. Az Erwinia amylovora a cikk írásáig nem fertőzte meg a virágzó fákat. A virágzás első szakaszában a megfelelő hőmérséklet és az epifita fertőzési potenciál hiányzik a fertőzés létrejöttéhez. Az április 26-tól várható felmelegedés hozhat fertőzésre alkalmas körülményeket, remélhetőleg akkorra már a virágok „elöregednek”, s kevésbé lesznek érzékenyek a kórokozó támadására. Általában április 7-én (alma zöldbimbó-virágzás kezdete) esett az első jelentős mennyiségû csapadék, az almavarasodás aszkospóra szóródása ezután indult. Április közepére a levelekből az aszkospórák közel 30%-a szóródott ki, az esős időjárás kedvező a fertőzésre. Az almafalisztharmat az érzékeny fajtákon gyenge-közepes fertőzéssel jelent meg. Almában a hamvas alma-levéltetû, a zöld levéltetû és a levélpirosító alma-levéltetû tömeges károsítása figyelhető meg. A sodrómoly fertőzöttség kertenként változó, a tünetek jól láthatók. Az aknázómolyok rajzása megkezdődött, az almalevél-törpemoly, az almalevél-sátorosmoly, az almalevél-aknázómoly változó időponttól, de április első felétől repül. Április elejétől megindult a körtésekben a körte-levélbolhák lárvakelése.
A szőlőnél a rügyfakadás általános, általában elérte az első kiterült levéllemez állapotot. A 2 éves szálvessző rügyeiben, kérge alatt a levél-, gubacs- és szilva-takácsatkák száma változó (0–30 db), helyenként korai védekezés is szükségessé válhat. A tarka szőlőmoly április közepétől rajzik. Mád térségében kisebb gócokban az ékköves faaraszoló rügykártétele előfordul, de kártétele nem jelentős (2–5%). Sokak szerint tavaly nem alakult ki jelentős peronoszpóra fertőzés, ezért az idén nem lesz induló fertőző tömeg. Ennek némileg ellentmond, hogy a nyár végi–őszi időszakban történtek fertőzések, s ott kialakult az oospóra, ami viszonylag jól telelt. Ebből következően május közepétől figyelni kell az időjárás alakulását, a hőmérséklet és a csapadék összefüggését, hogy észleljük a kezdeti fertőzést. A lisztharmatnál egyértelmûbb a kép, az őszön nagy mennyiségû telelő képlet alakult ki, amelyek szintén jól teleltek, s időjárástól függően jelenik meg a betegség.
Tóth Miklós
MgSzH Központ NTAI
