Dr. Novák László, a házigazda cég ügyvezetője köszöntőjében hangsúlyozta: olyan információkkal kívánnak a gazdálkodók számára szolgálni, amelyek a mindennapok munkáját segítik. Az idén húsz esztendős vállalkozás feladatának tekinti, hogy közelebb hozza a kapcsolódó szerveket a gazdálkodókhoz – akikhez a múltjuk, és a közös jövőjük során is kapcsolódnak.
V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár a 2014–2020 közötti vidékfejlesztési támogatásokról tartott előadásában elmondta, hogy a következő szubvenciós időszak a jelenlegi szerkezetből indul ki, a támogatás alapvetően két pillérből áll. Különösen a régi tagállamoknál kell az I-es pillérből a II-esbe átcsoportosítani összegeket – a magyar támogatási rendszer is 2013-ban éri el a nemzeti borítékot.
A közvetlen támogatások új elemeként az alaptámogatási rendszer minden támogatott államra kötelező lesz, s emellett kötelező a zöldkomponens alkalmazása, a fiatal gazdáknak juttatott támogatás, és a nemzeti tartalék képzése.
A tagállamok által válaszható önkéntes elem lehet a termeléshez kötött, illetve a természeti hátrányokkal sújtott területek támogatása. A támogatás feltétele a kölcsönös megfeleltetés intézkedéseinek betartása. A tagállam számára kötelező, a gazdák számára választható elemként jelenik meg a kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási rendszer.
A vidékfejlesztés politikai céljai hosszú távú célkitűzéseket fogalmaznak meg a versenyképesség, a fenntartható erőforrások és a kiegyensúlyozott területi fejlődés érdekében. Az Európa 2020 stratégia tartalmazza az intelligens, fenntartható inkluzív növekedést, és közös keretrendszerbe foglalja (KSK) a vidékfejlesztési programokat, amelyek a versenyképes és gazdaságos termeléstől egészen a szegénység elleni küzdelemig tartalmazzák az irányvonalakat, és különösen hangsúlyozzák a tudásátadást.
Az államtitkár beszélt a jelen időszaktól eltérő fő változásokról, amelyek némelyike lehetőségeket, más részük figyelembe veendő korlátokat is jelent. A támogatások mértékét illetően egyébként az uniós átlag vonalában szerepelünk, míg a vidékfejlesztési támogatásban 20%-kal fölötte állunk.
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a NAKVI főigazgatója a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételében történt változásokról beszélt előadásában, kiemelve, hogy a mezőgazdasági szaktanácsadás célja a gazdálkodást támogató, versenyképességet fokozó információtovábbítás. A hazai gazda tanácsadási rendszer elemeit a Darányi Ignác terv (ÚMVP) tartalmazza a 2013-ban záródó időszakra – célja a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott támogatás révén a kölcsönös megfeleltetés és a munkahelyi biztonsági követelmények betartásának elősegítése, s természetesen a gazdálkodás összteljesítményének javítása.
A 80%-os támogatás-intenzitású szerződések igénybevételének időtartama maximálisan egy naptári év, plusz 3 hónap lehet a következő évből. A 700 euró/év/gazda támogatás lehetőségével tavaly 17 930 gazdálkodót értek el (22 447 szerződés született, közel 3,6 Mrd forint értékben).
Az Országos Szaktanácsadási Bizottság idei tervei között szerepel a bemutató üzemi intézkedések indítása: a legalább 4 EUME méretű gazdaságok, vagy legalább 50 ha üzemi méretű erdőgazdaságok (avagy 2 ha üzemi méretű erdészeti szaporítóanyag-termelő gazdaságok részére). A tervezett programok tematikája és palettája széles, de minden esetben hangsúlyozza az életen át tartó való tanulás jelentőségét.
Dr. Maácz Miklós VM főosztályvezető a 2013. évi vidékfejlesztési támogatásokról tájékoztatta a hallgatóságot. Az EMVA-források közel 1400 Mrd-os forráskerete az I. és II. tengelyen már fele részben teljesített kifizetéseket mutat, a III. tengely még bő 60%-os kifizetési lehetőséget kínál, míg a legnagyobb arányú tartalék (88%), bár összegszerűségében kisebb hányad (33 Mrd) a IV. tengelyen (LEADER-program, azaz a közösségi vidékfejlesztés a helyi igényeknek megfelelően, akciócsoportokon keresztül) mutatkozik.
Rendeletalkotási folyamatban van a kertészeti gépek beszerzésére vonatkozó támogatás (várhatóan az év második félévében nyújtható be a támogatási kérelem). A kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodók kérelmüket minden évben az egységes kérelem részeként nyújthatják be. A Natura 2000 kifizetésekhez évente, az egységes területalapú támogatási kérelemmel együtt május 25-éig van mód pályázásra. A mezőgazdasági területek első erdősítésére, és az agrárerdészeti rendszerek első létrehozására vonatkozó kérelmek május 1.–június 30. között adhatók be. Az erdő-környezetvédelmi kifizetések kérelmeinek július 2–31. között kell beérkezniük, az erdészeti potenciál helyreállítására június 9–30. között lehet pályázni.
A nem termelő beruházások erdőterületen július 2–31. között igényelhetnek támogatást a szerkezetátalakítás alintézkedése keretében, míg a közjóléti létesítmények megvalósítása alintézkedése még tervezetként szerepel. A Natura 2000 erdőterületek kompenzációs támogatására május 15-éig nyújtható be a pályázat. Forráskimerülésig, de legkésőbb július 2-áig nyújtható be a nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálásra pályázók támogatási kérelme – kizárólag elektronikus formában! A LEADER-program ugyancsak kínál még pályázati lehetőségeket, s az újrainduló HACS-ok további jogcímnyitásokat is ígérnek.
Dr. Simon Attila VM helyettes államtitkár az új földtörvényről tartott előadása bevezetőjében kiemelte, hogy természeti erőforrásaink (termőföld, erdő, bányakincsek) a nemzeti vagyon 35%-át képezik, ezen belül a termőföld és az erdő 75%-os részarányt képviselve összességében mintegy 26%-ot alkotnak – s ez közgazdasági szempontból nem bővíthető.
A tulajdonszerkezet megoszlásának aránya szerint a terület 67%-a természetes személyek tulajdona, 26%-a állami, 1%-nyi a szövetkezeti tulajdon és 3-3% a gazdasági társaságok és egyéb tulajdonosok köre. Ma Magyarországon 2,8 M természetes személy összesen mintegy 6 M ha terület tulajdonjogával rendelkezik, és 1,8 M tulajdonos adja bérbe a földjét!
Erősen indokolt a birtokrendezés szükségessége. A duális birtokszerkezet ma kisszámú nagy területtel rendelkező társaságot vagy nagyüzemet jelent, és nagyszámú – az életképesség küszöbén egyensúlyozó – kisgazdaságot. Hiányzik a középbirtok, s ez nagyban meghatározza a versenyképességünket! Az agrárkérdés célirányos politikai preferencia: a megalkotásra váró rendelkezések a mezőgazdasági üzemszabályozásról, a mezőgazdasági adózásról, a speciális támogatásokról és a birtokrendezésről szóló törvényeket sürgetik – ezek pedig mind érintik az új földtörvényt.
A törvényjavaslat a családi gazdaságokat, mint a magyar mezőgazdaság gerincét kívánja előnyben részesíteni. A kormány a nagyobb birtokok számát és arányát csökkentené – ez természetesen nem a felszámolásukat jelenti. A törvényjavaslat a föld tulajdonjogának megszerzésére, a szűkített körű haszonélvezeti jog alapítására, a földek haszonbérletére, vagyis a földek forgalmára szűkülne. Teljes szerzési tilalom alá esik a külföldi természetes személy illetve jogi személy – külföldinek azonban csak az uniós tagállamon kívüli számít. A törvény szabályozza a megszerezhető föld mennyiségét, a kivételes szerzési lehetőségeket, és figyelembe veszi az állatlétszámot a társas gazdaságoknál. Szabályozza a hatálybalépés joghatását egyes régi szerződésekre és a fiatal, pályakezdő gazdálkodókra vonatkozóan, de figyelembe veszi az elővásárlási és elő-haszonbérleti jogosultságot is. A korábban megkötött szerződések módosítása, kiegészítése esetén is az új földforgalmi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni!
A rendezvényen lehetőség volt kérdések feltevésére is, s ezzel éltek is a résztvevők, akik az UNIVER-PENTA ebédmeghívását követően szakmai konzultáción vehettek részt.
-Keresztes-
A cikk szerzője: Keresztes
