A rekordalacsony vízállás és a kiszáradó holtágak miatt súlyos visszaesés következett be a fekete gólyák költési sikerességében a Közép-Tisza-Jászság területén.
Jelentősen, mintegy 15 százalékkal csökkent a tátrai zergeállomány az elmúlt egy évben a november elején végzett számlálás szerint.
Agrárminisztérium és az MBH Bank megújította az együttműködést és a pénzintézet újabb 35 millió forinttal támogatja a hazai nemzeti parkok projektjeit.
Mostantól a Szarvasi Arborétum is büszkén viselheti a kiemelkedő nemzeti érték címet.
Elindul az innovációs beruházási támogatás, így olyan új technológiák, eljárások bevezetésének támogatása válik lehetővé, amelyek révén új piacokat, fogyasztókat érhetnek el.
Izland nemzeti biztonsági kockázatként kezeli az Atlanti-óceán áramlási rendszerének esetleges összeomlását.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége kiáll az ukrán importtilalom fenntartása mellett.
Átfogó korszerűsítés indul a természetvédelmi adatbázisokban hazánkban uniós és hazai vissza nem térítendő forrásból.
A védett madarak pusztulását a Clostridium perfringens baktérium, valamint orsó- és galandférgesség által kiváltott akut bélgyulladás okozta.
Újabb kéknyelv-betegség esetet igazolt 2025. október 8-án a Zala vármegyei Páka településen a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Az elmúlt egy évtizedben mintegy 160 barlangban végeztek állagmegóvó, illetve rekonstrukciós munkákat.
Jelentős területen fejleszt a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Magyarországon.
Plusz pont a KMÉ-vel az élelmiszeripar fejlesztését támogató pályázaton, itt vannak a fontos információk.
Szakmai összefogás indul az aranyszínű sárgaság fitoplazma fertőzéssel szemben itthon.
Az Európai Bizottság bemutatta a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőbeli jövedelemtámogatásának minimális nemzeti keretösszegeit.
Igazi örömhír, új költőfajjal, méghozzá a kuhival bővült a hazai madárfauna 2025-ben!
Kiemelten fontos a biológiai sokféleség megőrzése a Körös-Maros Nemzeti Park területén.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
