Bár fásodó szára miatt sokan fának gondolják, a bambusz a pázsitfűfélék családjába tartozik, így a búza, a kukorica és a nád rokona. Egyes fajainak hajtásai kedvező körülmények között naponta több tíz centimétert is nőhetnek, végleges magasságukat pedig néhány hét vagy hónap alatt elérik.

Gazdasági szempontból fontos előnye, hogy a betakarítás után nem szükséges újratelepíteni. Föld alatti gyöktörzseiből, vagyis rizómáiból újabb hajtásokat fejleszt, így a megfelelően kezelt állomány hosszú éveken át hasznosítható marad. Ugyanez a tulajdonság azonban gondot is okozhat, mert bizonyos fajok gyorsan átterjedhetnek a szomszédos területekre.

Élelmiszerként a fiatal, még zsenge hajtást fogyasztják, amelyet azelőtt takarítanak be, hogy megnyúlna és fásulni kezdene. Az ázsiai konyhában levesek, valamint különféle húsos és zöldséges fogások alapanyaga. Íze enyhe, kissé diós, állaga leginkább a spárgáéhoz hasonlítható. A friss hajtás gyorsan veszít a minőségéből, ezért betakarítás után mielőbb értékesíteni vagy feldolgozni szükséges. A hazai üzletekben kapható konzervek mellett fagyasztott, szárított és fermentált formában is forgalmazzák.

A bambuszhajtás rostban gazdag és alacsony zsírtartalmú, fogyasztása azonban gondos előkészítést igényel. Egyes fajok friss hajtásaiban cianogén glikozidok találhatók, amelyekből mérgező hidrogén-cianid szabadulhat fel, emiatt a bambuszhajtást soha nem szabad nyersen fogyasztani. Tisztítás és szeletelés után alapos főzésre van szükség, a főzővizet pedig minden esetben le kell önteni. A biztonságos feldolgozás módja a fajtától és a végterméktől is függ, ezért ismeretlen eredetű hajtásokkal nem érdemes kísérletezni.

A növény ipari felhasználása rendkívül sokrétű. Könnyű és rugalmas száraiból hagyományosan építési elemeket, bútorokat és használati tárgyakat készítenek. Korszerű eljárásokkal padlóburkolatot, rétegelt lemezt és kompozit anyagokat is előállítanak belőle. Rostjai a papírgyártásban hasznosíthatók, cellulózából pedig többek között bambuszviszkóz készül.

A gyors növekedés ugyanakkor önmagában nem teszi automatikusan környezetbaráttá a bambusztermékeket. A viszkózgyártás vegyszerhasználata és szennyvízkibocsátása éppúgy számít, mint a termesztés vízigénye, a feldolgozás energiafelhasználása vagy a szállítási távolság. A bambusz emellett energetikai célra is hasznosítható, például brikett vagy faszén formájában.

Magyarországon több bambuszfaj is megél, és egyesek a téli fagyokat is jól viselik. A hazai díszkertekben a Phyllostachys nemzetség több képviselője megtalálható. Ipari és étkezési szempontból különösen ígéretes a mószó bambusz (Phyllostachys edulis), amely Kelet-Ázsiában jelentős haszonnövénynek számít.

A tél átvészelése azonban önmagában nem jelenti azt, hogy a faj gazdaságosan termeszthető is. A megfelelő hajtás- és szárhozamhoz elegendő melegre, bőséges vízellátásra, tápanyagban gazdag talajra és kedvező fekvésre van szükség. A mószó bambusz a nedves, humuszos, de jó vízelvezetésű talajt kedveli. A hideg, szárító szél károsíthatja, a tartós nyári szárazság pedig jelentősen visszafoghatja a hajtásképződést. Emiatt az ázsiai termőhelyek hozamai a hazai éghajlati viszonyok között nem tekinthetők magától értetődőnek.

Étkezési célú telepítés előtt elengedhetetlen a pontos fajazonosítás. A kertészetekben kapható növények nem mindegyike alkalmas fogyasztásra, ezért vásárlás előtt érdemes ellenőrizni a pontos fajtanevet és a felhasználási tudnivalókat. A termőhelyi adottságok mellett az értékesítési lehetőségeket is fel kell mérni, hiszen a szezonálisan betakarítható, gyorsan romló hajtásokhoz biztos felvevőpiacra vagy helyi feldolgozókapacitásra van szükség.

A termesztés másik sarkalatos pontja a növény terjedésének megfékezése. A hosszú rizómákat fejlesztő fajok elhanyagolt állományai könnyen átnőhetnek a szomszédos területekre, ahonnan később rendkívül nehéz visszaszorítani őket. Terjedésük megfelelő mélységű és szilárdságú rizómagáttal korlátozható. A határoló elemnek a talajszint fölé is ki kell emelkednie, állapotát rendszeresen ellenőrizni kell, a rajta átjutó hajtásokat pedig haladéktalanul el kell távolítani.

A bambuszra Magyarországon egyelőre kísérleti mezőgazdasági kultúraként érdemes tekinteni. Megfelelő fajválasztással és körültekintő technológiával új piaci lehetőséget jelenthet, valódi jövedelmezősége azonban csak a helyi hozamok, a ráfordítási költségek és a kereslet alapos felmérése után ítélhető meg pontosan.