Nincs minden termőhelyen egyformán működő talajművelési technológia – hangsúlyozta az Agrárszektornak Umenhoffer Péter, a Bio-Nat Kft. cégvezetője, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Úgy véli, sem a művelés nélküli termesztés, sem egy mikrobiológiai készítmény nem jelent önmagában gyógyírt minden problémára. A módszereket mindig az adott talajhoz, növénykultúrához és a helyi csapadékviszonyokhoz kell igazítani.
Magyarország mintegy 4,5 millió hektárnyi szántóterületének állapota hosszú távon határozza meg a növénytermesztés eredményességét. A talajszerkezet, valamint a vízbefogadó és vízmegtartó képesség javításával a szélsőséges időjárás ellenére is növelhető a termelés biztonsága. Ehhez a megfelelő művelés mellett szervesanyag-visszapótlásra és a talajélet aktív támogatására is szükség van. A szakember jelentős lehetőséget lát a komposztálásban, a szerves trágyázásban és a mikrobiológiai megoldásokban, ám ezeket egymást kiegészítve érdemes alkalmazni.
Az évtizedek alatt leromlott talajt nem lehet néhány hét alatt helyreállítani. A javuláshoz türelem és következetes munka kell, miközben a gazdálkodók döntéseiben gyakran a rövid távú haszon kerül előtérbe. Umenhoffer Péter szerint minden beavatkozásnál mérlegelni kell, hogy az valóban javítja-e a talaj állapotát. Aszályos időszakban például nem feltétlenül indokolt olyan mélylazítást végezni, amely jelentős energiafelhasználást igényel, de nem hozza meg a várt eredményt.
Az alkalmazkodás ugyanakkor nem pusztán elhatározás kérdése. Ha egy gazdálkodó húsz éve kukoricát termeszt, és erre építette fel a gépparkját, a kultúraváltás új szaktudást és jelentős beruházást követel meg tőle. Ezért a változtatás sürgetése mellett elengedhetetlen a szakmai segítségnyújtás és a megfelelő ösztönzők biztosítása. A talajmegőrző megoldások bevezetése ráadásul nem minden esetben kíván teljes gépcserét; sokszor a meglévő eszközök átalakítása vagy más célú alkalmazása is elegendő lehet.
A szakember szerint az Agro-ökológiai Program hatására több termelő vált nyitottabbá a mikrobiológiai készítményekre és a talajállapot javítására. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy egyes termékeket elsősorban az olcsón megszerezhető támogatási pontok miatt választanak. A döntéseknél a minőséget és a tényleges talajjavító hatást kellene előtérbe helyezni, a támogatási rendszernek pedig hatékonyabban kellene ösztönöznie a hosszú távon hasznos beavatkozásokat.
Ehhez elengedhetetlen a hiteles szakmai tájékoztatás. A gazdálkodók számos, egymással versengő technológiai és termékajánlattal találkoznak a piacon, ezért különösen fontos, hogy képesek legyenek elválasztani a megalapozott megoldásokat a túlzó ígéretektől.
A tudásátadás az agrároktatásban is kulcsszerepet játszik. Umenhoffer Péter szerint a hagyományos eljárások mellett a korszerű gépeknek és technológiáknak is a képzés szerves részévé kell válniuk. A hallgatóknak olyan gyakorlati környezetre van szükségük, ahol biztonságos keretek között tanulhatnak, és a felmerülő hibákból is tapasztalatot szerezhetnek.
Nem reális elvárás, hogy minden intézmény saját tulajdonában tartsa a legújabb eszközöket. A vállalati együttműködések és a duális képzés lehetőséget adnak arra, hogy a diákok naprakész tudáshoz jussanak, és megismerjék az ágazat mindennapi működését. Saját pályáján is meghatározónak nevezte a korai munkatapasztalatot: tizennégy évesen kezdett dolgozni az Axiálnál, ahol a kezdeti kisegítő feladatok után fokozatosan került egyre közelebb a gépekhez és a szervizmunkához.
Megítélése szerint a hazai agrár-szakképzés és a felsőoktatás túlságosan széttagolt. Indokoltnak tartaná az intézményi infrastruktúra átgondoltabb szervezését és az erőforrások összpontosítását. Ehhez a hallgatói létszámok mellett az oktatói hátteret, a képzések eredményességét, valamint az épületek és eszközök kihasználtságát is felül kellene vizsgálni.
A MATE-t fenntartó alapítvány feladatairól elmondta, hogy jelenleg az elmúlt öt év külső jogi és pénzügyi átvilágítását végzik. Emellett gondoskodnak a 2027-es átmeneti időszak zavartalan működéséről, és előkészítik az alapítvány megszüntetését 2027. augusztus 1-jei határidővel. Hangsúlyozta, hogy az oktatás és a kutatás szakmai irányítását az egyetemi autonómia részének tekintik, így kiemelt cél a szenátus döntéshozói szerepének helyreállítása.
Az átalakítás mellett több helyszínen terveznek fejlesztéseket: a gödöllői kampusz épületei mellett Budán, Kaposváron és Keszthelyen is korszerűsítésre van szükség. A megvalósítás az engedélyektől és a fenntartói egyeztetésektől függ. Umenhoffer Péter szerint az egyetem vagyonának és erőforrásainak kizárólag a hallgatókat, a munkatársakat, valamint az oktatás és a kutatás kiszámítható működését szabad szolgálniuk.
