Az elfogadott dokumentum felszólítja az országokat a környezetkárosító támogatások leépítésére, a fejlődő államok számára pedig több pénzügyi, tudományos és technikai segítséget sürget. Astrid Schomaker, a Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) ügyvezető titkára ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem lehet megvédeni a természetet úgy, ha közben továbbra is a pusztítását finanszírozzuk. A tervezet azt is előírja, hogy a nemzeti költségvetéseket és a gazdasági döntéseket összhangba kell hozni a keretrendszerrel, emellett szigorítani kell az ellenőrzést és a jelentéstételi kötelezettséget.

A kéthetes tanácskozáson a felek közel ötven határozatot fogadtak el. Ezek olyan területeket érintenek, mint a védett területek és az erdők kezelése, a vadgazdálkodás, az inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, a tengeri és part menti élővilág védelme, valamint a szintetikus biológia. Hosszú tárgyalások után elfogadták a Szeváni Irányelveket is, amelyek egy új állandó testület működési szabályait fektetik le. Ennek a szervezetnek az lesz a feladata, hogy erősítse az őslakos népek és a helyi közösségek szerepét a globális biodiverzitás-politika alakításában.

Jelentős pénzügyi vállalások is születtek a csúcstalálkozón. A bejelentett, csaknem kétmilliárd dolláros forrásból 560 millió dollár a Globális Környezetvédelmi Alap (GEF) legutóbbi feltöltéséből, 500 millió dollár pedig a Fajmegőrzési Szövetségen (Species Recovery Alliance) keresztül érkezik. További 330 millió dollár jut a magántőke bevonását célzó Value Nature Fund alapba. Mindezek mellett az Ázsiai Fejlesztési Bank új biodiverzitási kötvényt és befektetési inkubátorprogramot indított, valamint új mutatókat is bevezettek a biológiai sokféleség nyomon követésének és az elszámoltathatóságnak a javítására.

Hambardzum Matevoszjan, a COP17 elnöke és Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) ügyvezető igazgatója egyaránt a kompromisszumkészséget és a nemzetközi együttműködés sikerét méltatta a tanácskozás végén. A következő, tizennyolcadik biodiverzitási csúcstalálkozót (COP18) Ecuadorban rendezik meg 2028-ban, amikor már csak két év lesz hátra a 2030-ra kitűzött globális célok eléréséig.