2025. október 14. 18:32
Világszintű problémával nézünk szembe: most mindenképpen lépni kell
A világ jelentősen elmarad a 2030-ra kitűzött erdőirtás visszafordítására vonatkozó globális céltól.
2025. december 5. péntek Vilma
A világ jelentősen elmarad a 2030-ra kitűzött erdőirtás visszafordítására vonatkozó globális céltól.
Hatályba lépett a Magyar Országos Horgász Szövetség 2029-ig tartó ötéves stratégiája.
Az élelmiszer-biztonsági intézkedések szigorítása azért kell, hogy felkészüljenek egy esetleges hosszú távú kereskedelmi háborúra az USA-val és a növekvő geopolitikai kihívásokra.
Ezekről a módosításokról minden mezőgazdaságban tevékenykedőnek érdemes tudnia Magyarországon.
Az Európai Unió 2050-re kitűzött klímasemlegességi célját a hazai vállalatok közül egyre többen ismerik, de elsősorban nehézségként, nem pedig lehetős...
Az új Nemzeti Biodiverzitás Stratégia 2030-ig határozza meg az elérendő célkitűzéseket.
A Közös Agrárpolitika következő időszakában jelentős összegek állnak majd rendelkezésre az egyes ágazati beavatkozásokra is.
A német termelők határozottan kritizálták a fenntartható növényvédelemre vonatkozó uniós javaslatokat.
A jövőben alapvető élelmiszernek kell tekinteni a zöldségeket és a gyümölcsöket is.
Az új holland agrárminiszter elődjének a gazdatüntetések miatt kellett lemondania.
Minél előbb meg kell oldani a globális élelmezési válságot.
Amíg nincs béke Ukrajnában, tovább fognak romlani a világ élelmezési problémái.
Voltak előrelépések az élelmezésbiztonság elérése terén.
Át kellene gondolni az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseit.
Megerősíti élelmiszerpiacát az Európai Unió.
Ezekre a dilemmákra kell felkészülnie a családi borászatoknak.
Bejegyzésre került a Kukorica Kör Egyesület.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
