A négy évvel ezelőtti aszály fordulópontot jelentett, ami felerősítette a gazdák szakmai edukációjának szerepét. Illés Zoltán, az Agrotec Magyarország Kft. ügyvezetője rámutatott, hogy a gépvásárlási szokások már átalakulóban vannak. Az ekék és a nehéztárcsák iránti kereslet folyamatosan csökken, miközben a nedvességmegőrző, sekélyebb talajművelés egyre inkább előtérbe kerül. Bár az új technológiák hazai elterjedtsége még mindig alacsony, a szakember szerint a gépforgalmazóknak komoly felelősségük van abban, hogy ezeket megismertessék a piaccal. Hozzátette, a jogalkotóknak a jövőben sokkal szorosabban kellene együttműködniük az agrárszakmával egy élhető és jövedelmező mezőgazdaság megteremtése érdekében.

A klímaváltozás hatásai ugyanakkor már jóval a 2022-es sokk előtt, 2011 környékén érezhetővé váltak. Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy a jövőben kisebb területen kell hatékonyabban termelni, és drasztikusan javítani kell a rendelkezésre álló víz hasznosítását. Bár a rendszerszintű felkészülést már a kétezres évek elején meg kellett volna kezdeni, a Duna és a Tisza vizének megtartását célzó vízügyi beruházások ma már nem tűrnek halasztást. Arra is figyelmeztetett, hogy ha nem lépünk azonnal, Magyarország bizonyos területei húsz éven belül elsivatagosodhatnak.

Az új időjárási és gazdasági helyzet a takarmánypiacon is azonnali lépéseket kényszerített ki. Varga Ákos, az UBM Csoport igazgatóságának elnöke emlékeztetett arra, hogy a figyelmeztető jelek már az ezredforduló utáni száraz években is megjelentek. Az alapanyagárak eltolódása miatt a gyártóknak teljesen át kellett alakítaniuk a receptúrákat. Jól mutatja a piaci átrendeződést, hogy a búza mára tartósan olcsóbbá vált a kukoricánál, így ez utóbbi szinte teljesen kiszorult a tápokból. A szakember szerint a rendszerváltás óta elkövetett egyik legnagyobb hiba az volt, hogy nem született átfogó, hosszú távú agrár- és vízgazdálkodási stratégia, amit most sürgősen pótolni kell.

Az állattenyésztők lépéskényszere még a növénytermesztőkénél is hamarabb jelentkezett. Willem Pijnenburg, a bábolnai Hungary Pork Kft. ügyvezetője felidézte, hogy a sertéstelepeken már húsz évvel ezelőtt elkezdték a megváltozott klímának megfelelő istállók kialakítását. Egyed Barna, a FINO-FARM Agrárszövetkezet igazgatóságának elnöke ehhez hozzátette, hogy a tejelő szarvasmarháknál és a sertéseknél a hőstressz már régóta komoly egészségügyi kockázatot jelent, amihez folyamatosan alkalmazkodni kell.

A felborult időjárási körülmények a növénytermesztés ritmusát is tartósan átírták, hiszen a korábban jellemzően szeptemberi kukoricabetakarítás az elmúlt évekre augusztusra tolódott. A termelési nehézségek mellett Egyed Barna hangsúlyozta, hogy a hazai élelmiszeripari termékpályákat is sürgősen újra kell gondolni. Tarthatatlan állapotnak nevezte ugyanis, hogy a magyar alapanyag jelentős része külföldre kerül, majd onnan drágább, feldolgozott késztermékként tér vissza a hazai boltok polcaira.