Az idei nyár hőhullámai által érintett országok termelői – a Copa és a Cogeca képviseletében – egyeztetésen vettek részt Christophe Hansen agrárügyi biztos és Martin Heydon, az ír elnökség agrárminisztere szervezésében. A találkozó célja az volt, hogy áttekintsék a helyzetet az EU agrárminisztereinek közelgő dublini ülése előtt, ahol a kérdés napirendre kerül - írja a FruitVeB. A résztvevők beszámolói szerint Európa számos térségében romlottak a termelési feltételek a nyári szélsőséges időjárás miatt. A legnagyobb károkat Dél‑, Közép‑ és Nyugat‑Európa szenvedte el, különösen Szlovénia, Ausztria, Franciaország és Olaszország. Jelentős veszteségeket jeleztek továbbá Spanyolországból, Magyarországról, Németországból, Horvátországból, Csehországból, Írországból és Romániából is.
A szántóföldi kultúrák közül a gabonafélék, a kukorica és az olajnövények kerültek a legnehezebb helyzetbe. Szlovéniában a kukorica terméskiesése elérte az 50-70%‑ot, Franciaországban a 40%‑ot, Olaszországban pedig a 20-25%‑ot, egyes öntözés nélküli térségekben pedig akár 70%‑ot is. A burgonya, a cukorrépa és a zöldségfélék terméseredményei szintén romlottak, különösen ott, ahol az öntözés nem megoldott vagy nem volt elegendő. A gyümölcsösök, a szőlő és az olajfaültetvények hőstressz, napégés, gyümölcshullás és méretcsökkenés miatt szenvedtek, főként Horvátországban, Olaszországban, Szlovéniában és Spanyolországban. Horvátországban a gyümölcs‑ és szőlőtermés mintegy 30%‑kal maradhat el az átlagostól, miközben az olajfaültetvények több mint 90%‑a öntözés nélkül működik.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a műtrágya‑ és energiaköltségek már korábban is emelkedtek, így a termelés, az élelmiszer‑ellátás és az infláció alakulása a nyári betakarításon túlmutató hatásokkal járhat. A tagállami és regionális válaszok eddig főként állami támogatásokra, biztosítási konstrukciókra, vízgazdálkodási intézkedésekre és öntözésfejlesztésre épültek. A Copa és a Cogeca szerint ezek a lépések a károk földrajzi kiterjedéséhez mérten nem elegendők. A szervezetek azonnali likviditási segítséget, a KAP eszközeinek rugalmasabb alkalmazását, erősebb uniós koordinációt, valamint ellenálló fajtákba, vízgazdálkodásba, öntözési infrastruktúrába és kockázatkezelési rendszerekbe irányuló beruházásokat sürgetnek.
Középtávon szükségesnek tartják a Nitrát‑direktíva felülvizsgálatát, a CBAM felfüggesztését, valamint egy olyan Food and Feed Omnibus csomagot, amely biztosítja a hatékony növényvédő szerekhez való hozzáférést. A Copa és a Cogeca hosszabb távú kitekintésében arra figyelmeztet, hogy az időjárási szélsőségek egyre gyakrabban és egyre több évszakban érintik az európai mezőgazdaságot. Ezért a jövőbeni KAP‑nak valamint az Európai Versenyképességi Alapnak kiemelt szerepet kell kapnia az alkalmazkodást segítő beruházások, az innováció, a vízgazdálkodás és a kockázatkezelés támogatásában.
A két szervezet szerint az uniós mezőgazdaság ellenállóképességének növeléséhez azonnali európai válaszra és hosszú távú stratégiai megközelítésre egyaránt szükség van.
