A csapadékhiány miatt a búza átlaghozama drasztikusan visszaesett az országban. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke rámutatott, hogy az Alföldön a legrosszabb a helyzet, ahol a gazdák számos térségben mindössze félterméssel, hektáronként két-három tonnával számolhatnak. Bár az ország csapadékosabb vidékein négy-öt tonnás, sőt Raskó György agrárközgazdász szerint helyenként akár öt-hat tonnás eredmények is születtek, a kirívó területi különbségek jelentősen rontják az országos átlagot. Az össztermés így várhatóan egyáltalán nem, vagy csak éppenhogy eléri majd a négymillió tonnás határt.

A mennyiségi kiesést némileg ellensúlyozza, hogy a betakarított búza minősége sok helyen kiváló, ami kedvez a malomiparnak és a kivitelnek. Raskó György ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a minőség is nagy területi szórást mutat, ugyanis azokon a területeken, ahol a növény nem kapott elég csapadékot a fejlődés kritikus szakaszaiban, komoly hektolitertömeg-problémák és beltartalmi hiányosságok jelentkeztek. Ez a szélsőséges ingadozás várhatóan jelentős árkülönbségeket eredményez majd a gabonapiacon.

A gazdaságok túlélését a minőségi problémák mellett az alacsony felvásárlási árak is nehezítik. Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője rámutatott, hogy a jelenlegi, tonnánkénti 59–60 ezer forintos ár a drasztikus terméskieséssel párosulva sok esetben a közvetlen termelési önköltséget sem fedezi. Bár az árpa másfél millió tonnás országos hozama még elfogadhatónak számít, a búza esetében a vállalat történetében is két évtizedes negatív rekordot tapasztaltak. Emiatt a legtöbb gazdaság az alkalmazott technológiától függetlenül veszteséggel zárhatja az évet.

A legaggasztóbb képet azonban a kukorica mutatja, amelynél történelmi negatív rekord körvonalazódik. A vetésterület eleve soha nem látott mélyponton, 600 ezer hektár alatt alakult, a hőség és a szárazság pedig visszafordíthatatlan károkat okozott az állományban. Miközben a nyugati országrészekben, például Zalában vagy Baranyában előfordulhatnak hektáronkénti tíztonnás hozamok is, a középső és a keleti területeken gyakori az egy-két tonnás eredmény, de a termés teljes pusztulása sem ritka. Az országos kukoricatermés várhatóan egy- és kétmillió tonna között alakul, de a jelenlegi állapotok alapján az is elképzelhető, hogy az egymillió tonnát sem éri el. A tartós szárazság ráadásul a szintén jelentős területen vetett napraforgót is egyre súlyosabban érinti.