A politikus bejegyzésében hangsúlyozta: a mai vitán egyértelművé fogja tenni, hogy az idei hazai aszálykárok már a 2022-es pusztító szárazság mértékével vetekszenek. A gazdák augusztus végéig több mint 1 millió 400 ezer hektárra nyújtottak be kárigényt, ami túl is szárnyalja a két évvel ezelőtti számokat. Számos térségben a terméskiesés a 80 százalékot is meghaladja, sőt, vannak olyan termelők is, akiknek az egész idei termésük megsemmisült. Bóna Szabolcs rámutatott: ami korábban csak 30-40 évente fordult elő, az a klímaváltozás következtében mára sajnos mindennapos jelenséggé vált.

A tárcavezető szerint teljesen világos, hogy a korábban alkalmazott módszerekkel ez a krízis már nem oldható meg. Ahogy fogalmazott, egyszerűen nem létezik annyi hazai és uniós pénz, amelyből minden évben fedezni lehetne a gazdák veszteségeit. Mivel a jövőben egyre sűrűbben kell majd szembenéznünk ehhez hasonló szélsőséges időjárási körülményekkel, a valódi kiutat a termelési rendszerek átfogó átalakítása jelentheti.

Ugyanakkor a szerkezetváltás egy kifejezetten idő- és pénzigényes folyamat. Éppen ezért sorsdöntő kérdés, hogy a 2027 utáni időszakban mekkora költségvetés jut majd a Közös Agrárpolitikára (KAP). A miniszter leszögezte: a dublini egyeztetésen határozottan jelezni fogja, hogy a jelenleg javasolt források messze nem elegendőek a kitűzött célok megvalósításához.