Az uniós "Termőföldtől az asztalig" stratégia kulcsfontosságú eleme a 25 százalékos arány elérése, ám az Európai Környezetvédelmi Ügynökség elmúlt évekre vonatkozó adatai szerint ez a részesedés alig haladja meg a 10 százalékot. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság területi elemzései alapján egyértelmű mintázatok rajzolódnak ki a kontinensen. Az élmezőnyt egy erős északi-balti, illetve egy dél-európai blokk dominálja. A legmagasabb arányt Észtország (22,58%) tudhatja magáénak, amelyet Portugália (21,23%) és Olaszország (19,49%) követ. Szintén az átlag felett teljesít Svédország (16,66%), Csehország (15,96%) és Lettország (15,59%). Bár egyes összesítésekből hiányoznak a pontos adatok, a korábbi mutatók alapján Ausztria és Görögország is hagyományosan az unió éllovasai közé tartozik.

Ezzel szemben Európa más részein komoly lemaradás tapasztalható, több országban még az 5 százalékot sem éri el a fenntarthatóan művelt földek aránya. A leggyengébben Málta (0,77%), Bulgária (3,95%), Lengyelország (4,88%) és Írország (4,97%) teljesít, de Románia és Hollandia is jócskán elmarad az átlagtól. A statisztikák jól mutatják a tagállamok közötti óriási – a legjobb és a legrosszabb között több mint hússzoros – kontrasztot. Magyarország szintén a lista végén foglal helyet, hiszen hazánkban mindössze 6,07 százalék az ökológiai gazdálkodásba vont területek aránya.

Mivel 2030 rohamosan közeledik, jól látszik, hogy az uniós elvárás teljesítéséhez az eddigi növekedési ütem drasztikus felgyorsítására lenne szükség. A tagállamok egy szűk csoportja ugyan már most is súrolja az elvárt szintet, de az EU egészének sikeréhez a lemaradó országok jelentős felzárkózása elengedhetetlen.