Zsarkó Zoltán, a Gabonakutató Nonprofit Zrt. operatív igazgató rámutatott arra, hogy a klasszikus eljárások során egy-egy ellenálló képességet biztosító gén bevitele, valamint a nemkívánatos genetikai szakaszok eltávolítása akár tíz évnyi visszakeresztezést is igénybe vehetett, ráadásul a szoros öröklődési kapcsolatok miatt a siker még így sem volt garantált. Ezzel szemben a célzott génszerkesztéssel mindez néhány generáció alatt megvalósítható úgy, hogy a genom többi része érintetlen marad. Ez az időbeli előny különösen a gyorsan változó kórokozókkal szemben létfontosságú, hiszen a sikeres termesztés alapja a rezisztencia folyamatos és gyors frissítése.

A kártevőkkel és betegségekkel szembeni védekezésben a leglátványosabb áttörést a fogékonysági gének célzott kikapcsolása hozhatja el. Az MLO-gén csendesítése például mind az árpában, mind a búzában hatékony védelmet nyújt a lisztharmat ellen, ráadásul az eljárás lehetővé teszi több ellenállósági forrás egyidejű beépítését is. A szárazságtűréshez hasonló összetett tulajdonságok kialakítása ugyanakkor bonyolultabb feladat, amelyre a génszerkesztés nem kínál azonnali megoldást, mivel ehhez a teljes genom és a növényfejlődés kapcsolatának pontos ismerete szükséges.

A technológia gyakorlati alkalmazása során a legfontosabb szempont a növények szántóföldi életképessége. Jelenleg már nem maga a genomszerkesztés jelenti a legnagyobb kihívást, hanem az új fajták valós termesztési körülményekhez való igazítása, valamint a szigorú vetőmag- és fajtaminősítési ellenőrzés kialakítása. A jövőben tehát nem az új típusú növények laboratóriumi előállítása, hanem a biztonságos szántóföldi szaporítás és a hatósági ellenőrzés adja majd a legfőbb feladatot - tette hozzá a szakértő.