György Zsuzsanna, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Genetika és Biotechnológia Intézetének egyetemi tanára rámutatott arra, hogy az új uniós szabályozás értelmében bizonyos génszerkesztett növényeket egyenértékűnek tekinthetnek a hagyományos nemesítéssel előállított fajtákkal, amennyiben nem tartalmaznak idegen génállományt. Ez a precíziós eljárás lehetőséget ad akár egyetlen DNS-bázispár célzott módosítására is, ami drasztikusan lerövidíti a nemesítés időtartamát.

Az adminisztratív terhek csökkentésének egyik legnagyobb nyertese a gyümölcstermesztési ágazat lehet. A gyümölcsfák hagyományos nemesítése a hosszú generációs ciklusok miatt rendkívül időigényes folyamat. Ha viszont a szakemberek ismerik a kívánt tulajdonságért, például a kórokozókkal szembeni ellenállásért felelős gént, a génszerkesztés révén elegendő csupán ezt a konkrét szakaszt megváltoztatni.

Ennek köszönhetően a fajta eredeti génállománya érintetlen marad, miközben gyorsan és precízen alakíthatók ki az olyan előnyös tulajdonságok, mint az optimálisabb virágzási idő, a magvaválóság, illetve a gyümölcshús és a héj színezete. Ez a technológia elsősorban az egy vagy csupán néhány gén által szabályozott tulajdonságok javításában nyújt kiemelkedő hatékonyságot.

A gyógynövényeknél a precíziós nemesítés még a gyümölcsökhöz képest is komolyabb áttörést hozhat, mivel ezek nemesítéstörténete elmaradottabb, és a jelenleg termesztett fajták többsége egyszerű vadonbeli szelekcióból származik. A célzott génszerkesztés révén finomhangolhatóvá válnak a másodlagos metabolitok, köztük az alkaloidok, flavonoidok, terpének és illóolajok bioszintéziséért felelős biokémiai folyamatok. Így célzottan növelhető a gyógyászatilag értékes hatóanyagok koncentrációja, miközben minimalizálható a felesleges vagy akár mérgező vegyületek képződése. Emellett a technológia révén az olyan alapvető termesztési jellemzők is javíthatók, mint a szárazságtűrés és a különböző kórokozókkal szembeni ellenálló képesség.