A takarmánygyártással foglalkozó Vitafort Zrt. vezérigazgatója példa nélküli kihívásnak nevezte, hogy a takarmány-alapanyagok ára megugrott az utóbbi hónapokban.

Kulik Zoltán szerint a drágulás akár 15-20 százalékkal is emelheti a hús, a tej, a tojás termelési önköltségét. A legnagyobb mértékben a csirkehús ára nőhet. A takarmány drágulását a cégvezető azzal magyarázta, hogy a kínálat intenzív bővülése szinte megállt, ám a kereslet világszerte nő. Az árak mérséklődésére hosszabb távon sem lehet számítani, legfeljebb az év végén lehet kisebb korrekció - tette hozzá.

Véleménye szerint a fogyasztóknak hamarosan szembesülniük kell a drágulással, mert a mostanában piacra kerülő árut már drágább takarmánnyal állították elő a termelők.     

Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt. agrár- és uniós kapcsolatok ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a mezőgazdasági termelés világszintű növekedése mellé egyre erőteljesebben zárkózik föl a kereslet. A népesség növekedésével együtt világszerte nő a városi lakosság aránya, és ezzel együtt az élelmiszerpazarlás is, miközben a növényi termékek egyre nagyobb hányadát az ipar használja fel.     

Úgy vélte, az európai hústermelés a költségei alapján világszinten nem versenyképes, és ma még azt sem látni, hogy az EU milyen eszközökkel akarja a kontinens húsfogyasztását mérsékelni a minőség javára. Mint mondta, ehhez jelentős befektetésekre lenne szükség. A magyar állattartók számára éppen ezért különösen kedvező a nemzeti társfinanszírozás emelése az uniós pályázatoknál. Fejlesztésekre azért is szükség volna, mert minél magasabb a feldolgozottság, a takarmányköltség aránya annál kisebb – tette hozzá.    

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős országos alelnöke nehéz feladatnak nevezte a hús és az állati eredetű termékek árának emelését, hiszen ezek alapvető élelmiszerek, a járvány ráadásul sokak megélhetését tette épp most bizonytalanná.

Éder Tamás szerint az árak várhatóan több lépcsőben emelkedhetnek, de a fogyasztás az év második felében biztosan bővülni fog, ha a válság véget ér, és az idegenforgalommal együtt a vendéglátás is fellendül. A magyar mezőgazdaság élt már át hasonló nehézségeket, hiszen az uniós csatlakozás is megkövetelte az alkalmazkodást, de ma már az egész világpiacra, főképp a kínai igényekre kell figyelniük az állattartóknak – jegyezte meg.      

A Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy a takarmányárak szinte lehetetlen helyzetbe hozták a gazdákat.

Wagenhoffer Zsombor főképp a sertéstartóknál valószínűsít lemorzsolódást, mivel náluk a legmagasabb azok aránya, akik nem megfelelő színvonalon termelnek. A magyar állattenyésztők jelentős része ugyanakkor nemzetközi szinten is versenyképes, és a további fejlesztések segíthetnek abban, hogy sikeresek maradjanak – fűzte hozzá.