2024. április 25. csütörtök Márk

Fenntartható-e a takarmányozás biztonsága? – a NAK elemzésének 3. része

Agro Napló
Jelenleg az állattartók esetén kiemelt kérdés – állítják a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakértői a koronavírus-járvány kapcsán készített elemzésükben –, hogy fenntartható-e a takarmányellátás biztonsága; ez indokolta, hogy megkezdődött az ágazatban a lehetőségekhez képesti készletezés, főleg azoknál a gazdaságoknál, ahová Olaszországból érkezik a takarmány.

Mivel több jelentős – a keveréktakarmány-gyártásban felhasznált - alapanyag Kínából érkezik (például: aminosavak, vitaminok), a korábbi korlátozó intézkedések miatt ezek már jelenleg is magasabb áron érkeznek. Mindez alapanyagonként változó, de általában 50-80 százalékos emelkedést jelent. Középtávon számolni kell bizonyos termékek fizikai hiányával, ami a termelési paraméterek romlását, a kibocsátás csökkenését eredményezheti minden termékpályán.

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Agrárgazdasági Kutató Intézete (AKI) információi alapján a hazai keveréktakarmány-gyártók egy része már egész évre leszerződött, és beszámolóik szerint a szállítások eddig rendben zajlottak. Olaszországból még a március 9-ei héten is indult szójaszállítmány Magyarországra. A helyzet azonban egyik pillanatról a másikra meg is változhat.

A másik jellemző gond a piacok átmeneti megszűnése, elérhetetlensége, ami jelenleg az egyes területeket különböző mértékben érinti. A legsúlyosabb helyzet egyértelműen a bárány kapcsán állt elő, ahol éppen a csúcsidőszak előtt állnak a magyar juhtartók; a kisebb súlyú állatokra vonatkozóan az export csúcsa ugyanis a húsvéti időszakra esik (a teljes export 30-40 százaléka). Bár itt a kereslet még megvan, a szállítás akadozik, a fuvarozók attól tartanak, hogy nem tudnak visszafelé belépni az országba, illetve hogy karanténba kerülhetnek. Tavaly az első három negyedévében az élő juhok exportvolumene 5,4 százalékkal nőtt, továbbá az exportátlagár növekedése mellett 39,5 millió eurós – mintegy 13 milliárd forintos - aktívumot ért el. Amennyiben az idei, húsvéti időszakban a szállítási korlátozások nem kerülnek feloldásra, úgy várhatóan a tavalyi eredmények nem lesznek megközelíthetőek, és a juhtartással foglalkozó gazdaságok rendkívül nehéz helyzetbe kerülhetnek. További változást okoz a megszokott üzletmenethez képest, hogy amennyiben az így értékesített állatok nem kerülnek elszállításra, később esetleg Európán kívüli piacokra lehet értékesíteni a nagyobb súlyú állatokat.

Szintén súlyos helyzet állhat elő a szarvasmarha, valamint a sertés esetében. Bár itt kisebb mértékben megoldás lehet az állatok további hizlalása, tenyésztésben tartása. Ám ez egyrészt jelentős többletköltséggel jár (tartási költség, technológiaváltás), másrészt pedig alacsonyabb felvásárlási árakat eredményezhet.

A hazai vágóállat-termelés mintegy kétharmadát kitevő baromfiágazat – jelentős exportorinetáltsága miatt, valamint a jelenlegi 170-180 százalékos önellátottsági szint mellett – szintén komoly értékesítési problémákkal nézhet szembe. Az ok hasonló, mint az előbb már vázolt juh esetében, a volumen azonban vélhetőleg lényegesen nagyobb.

Az ágazatra jellemző magasabb munkaerő-igény egyben magasabb kockázatot is jelent, amennyiben egy-egy vágóponton vagy telepen belül valaki megfertőződik a dolgozók közül. Ez súlyos problémákat okozhat, az állatokat etetni, gondozni kell, ellenkező esetben komoly károk keletkezhetnek, amit csak nagyon lassan lehetne helyreállítani, így ezen a területen kiemelten fontos a megfelelő védőfelszerelés biztosítása. Ezzel együtt amennyiben mégis karantént kell kialakítani, az történhet a telepen belül, hiszen így biztosított lehet az állatok ellátása. Ekkor a munkavállalók ellátásával kapcsolatos költségek merülhetnek fel.

Az enyhe tél miatt az átlagosnál nagyobb mértékű a tejtermelés, ami a kereskedelem, a logisztika és a feldolgozás problémái miatt gyorsan fölösleget jelenthet, amit szintén kezelni kell. A termelők szempontjából nagyon fontos, hogy az állatállományt megvédjék, minden megtermelt liter tej feldolgozásra kerüljön, és ne keletkezzenek nehezen pótolható veszteségeik.

Jelenleg nagy mennyiségű étkezési hal van a hazai piacon (elsősorban ponty), amit jelentős részben külföldi exportra és emellett hazai értékesítésre szánnak a termelők. Az árak már jelenleg is nyomottak, amit tovább ronthat a külföldi piacok bezáródása. A legfontosabb intézkedés ezen a területen is először az áruszállítás biztonságának, folytonosságának fenntartása, az állandó tájékoztatás, valamint a későbbiekben az esetleges kártalanítás.

Ezzel együtt arra is fel kell készülni, hogy mihamarabb újra lehessen indítani az exportot. Kínában jelentősen megemelkedtek az élelmiszerárak (22 százalékkal a tavalyihoz képest, de a sertéshús ára 135 százalékkal növekedett februárban a tavalyi szinthez viszonyítva), ennek csökkentéséhez jelentős importra lesz szüksége, ami egyben lehetőséget is jelent a magyar agrárgazdaság számára – összegzi a tényeket az elemzés.

A NAK elemzésének 1. része

A NAK elemzésének 2. része

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!