Európa lakosságának közel 75%-a városokban él, miközben a zöldfelületek aránya sok helyen mindössze 10-16%, és a lakosság kevesebb mint fele fér hozzá közeli zöldterülethez. A burkolt felületek növekedése erősíti a városi hőszigethatást, miközben a növényzettel borított területek akár 2-10 Celsius-fokkal is csökkenthetik lokálisan a hőmérsékletet. A zöldfelületek, mint például az esőkertek vagy zöldtetők - emellett akár 70-90%-kal növelhetik a víz helyben tartását, ami kulcsfontosságú a hőhullámok és az aszályos időszakok kezelésében.
A nagy zöldterületek kialakítása elsősorban városi feladat, ugyanakkor egyre világosabb, hogy a kisebb léptékű megoldások is számítanak. A városi kertészkedés ilyen szempontból az egyik legegyszerűbb és leggyorsabban elindítható klímacselekvés, amely képes javítani a helyi mikroklímát és hozzájárulni a városi környezet alkalmazkodóképességéhez. Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka kertészmérnök és szociológus, az Európai Éghajlati Paktum nagykövete szerint
a városi kertészkedés jelentősége messze túlmutat azon, hogy mit termelünk meg. Ezek a megoldások hozzájárulnak a hőhatások lokális mérsékléséhez, a víz helyben tartásához és a közösségek alkalmazkodóképességének erősítéséhez is. Ráadásul a lokális hatások összeadódhatnak, ezáltal nagyobb hatásuk lehet a teljes városi ökoszisztémára.
A városi kertészkedés egyik legnagyobb előnye, hogy már nagyon kis léptékben is elindítható. Egy ablakpárkány, egy erkély vagy egy kisebb udvar is elegendő ahhoz, hogy valaki bekapcsolódjon a klímacselekvésbe. A legegyszerűbben olyan növényekkel érdemes kezdeni, amelyek kevés helyet igényelnek és jól alkalmazkodnak a városi környezethez. A bazsalikom, a petrezselyem, a metélőhagyma vagy a menta gyorsan növekednek, és rendszeres vágás mellett folyamatosan újrahajtanak, így kis helyen is hosszú ideig használhatók. A kezdők számára különösen jó választás a menta és a metélőhagyma, amelyek kifejezetten jól tolerálják a változó körülményeket, valamint a saláta, amely rövid idő alatt is eredményt ad.
Akinek otthon több hely áll rendelkezésére, erkélyen vagy kisebb kertben már paradicsomot, paprikát, epret vagy akár cukkinit is termeszthet. Ezek a növények már jelentősebb zöldfelületet adnak, és érzékelhetőbb hatással lehetnek a közvetlen környezet mikroklímájára. Azokban az esetekben, ahol nincs lehetőség szabadföldi termesztésre, jól alkalmazhatók a mozgatható rendszerek is. Az edényes vagy zsákos termesztési megoldások, illetve a mobil kertészeti rendszerek rugalmasan igazíthatók a rendelkezésre álló térhez, miközben hozzájárulnak a zöldfelületek növeléséhez és a helyi mikroklíma javításához.
A városi kertészkedés klímahatása elsősorban a szabadföldi vagy nagyobb növényfelületek esetében érvényesül. A közösségi kertek, udvarok és talajkapcsolatos zöldfelületek képesek csökkenteni a burkolt területek arányát, elősegíteni a csapadékvíz beszivárgását és a párologtatás révén mérsékelni a helyi hőterhelést. Ezek a rendszerek egyben élőhelyet is biztosítanak különböző fajok számára, így hozzájárulnak a városi biodiverzitás növeléséhez. Összességében a városi kertek növelik a települések alkalmazkodóképességét és hozzájárulnak a városi rendszerek rugalmasságának erősítéséhez.
A jövő városai nemcsak nagy beruházások révén válhatnak ellenállóbbá, hanem a helyi közösségek és egyének döntésein keresztül is. Ezzel összhangban az Európai Éghajlati Paktum célja, hogy minél több ember aktív cselekvővé váljon és úgy formálja mindennapi életét és környezetét, hogy az fenntartható legyen és csökkentse a környezet terhelését. A városi kertészkedés ilyen értelemben egy könnyen elérhető eszköz, amely közvetlen kapcsolatot teremt az egyéni cselekvés és a klímavédelmi célok között.
