Az alapítványi fenntartású egyetemek jövője, az eddigi működés tapasztalatai és az agrár-felsőoktatás helyzete egyaránt szóba került abban a beszélgetésben, amelyben Csányi Sándor, az OTP Bank Igazgatóságának elnöke és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke osztotta meg álláspontját. A megszólalás különös súlyt ad a kérdésnek, hiszen az agrár-felsőoktatás átalakítása a kormányváltás egyik legjelentősebb strukturális változása lehetMagyarországon.

Jelentős előrelépés az agrár-felsőoktatásban

Csányi Sándor szerint az alapítványi modell egyik legfontosabb eredménye az egyetemek nemzetközi pozíciójának javulása volt. Mint elmondta, az átvétel idején az intézmény még a nemzetközi rangsorok 400. helye körül szerepelt, mára azonban a világ legjobb száz agráregyeteme közé került.

Most a legjobb száz agráregyetem között van, és nem volt Magyarországon – nemcsak agrár-, más területen sem –, hogy bekerült volna a világ legjobb száz egyeteme közé magyar egyetem.

A kuratóriumi működés kapcsán hangsúlyozta: a testület nem avatkozott be az akadémiai döntésekbe, ugyanakkor gazdasági és szervezeti szempontból szükséges racionalizálási lépéseket tett. Ilyen volt például az a döntés, hogy megfelelő hallgatói létszám hiányában ne indulhassanak szakok. A kuratórium összetételét Csányi szakmai alapúnak nevezte, kiemelve több, nemzetközileg elismert agrárszakember részvételét. Megítélése szerint ez a tapasztalat és tudás hozzájárult az intézmény fejlődéséhez.

Ezt politikainak nem lehet nevezni, és valóban úgy gondolom, hogy tudtuk segíteni az egyetem munkáját.

Elmaradt források és korlátozott fejlesztések

Az alapítványi modell egyik kritikus pontja a finanszírozás volt. Csányi szerint az eredetileg ígért jelentős fejlesztési források csak töredékükben érkeztek meg. Elmondása alapján az agráregyetemek számára ígért mintegy 200 milliárd forintos felújítási keret helyett mindössze körülbelül 20 milliárd forint állt rendelkezésre, amelyet elsősorban alapvető infrastruktúra-fejlesztésekre – például tetőcserére, nyílászárók cseréjére és fűtéskorszerűsítésre – fordítottak. Hasonló helyzet alakult ki más intézményeknél is, például a soproni egyetemen, ahol elsősorban az energiaellátás modernizálása valósult meg. A vagyonjuttatás kérdésében is korlátozott előrelépés történt: a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem nem kapott jelentős vagyonelemeket, csupán a működéséhez szükséges földterületeket haszonbérletben.

A gödöllői kastély ugyan a kuratóriumhoz került, de a felújításához ígért, mintegy 50 milliárd forintos forrás nem érkezett meg.

A közelmúltban ugyanakkor egy új megállapodás született a kormánnyal, amely szerint mindkét fél 20-20 milliárd forinttal járul hozzá fejlesztésekhez – ez az összeg azonban egy esetleges állami visszavétel esetén visszajárna.

Politikai szereplők és uniós elvárások

A kuratóriumok összetétele az Európai Unió részéről is kritikát kapott, különösen a politikai szereplők jelenléte miatt. Csányi szerint az érintett politikusok – köztük Lázár János – önként mondtak le pozíciójukról annak érdekében, hogy az egyetemek visszakerülhessenek az uniós programokba.

Lázár János és más politikusok pont azért mondtak le, hogy a MATE visszakerüljön az európai programokba.

Ez a lépés jól mutatja, hogy az egyetemi modell nem csupán hazai, hanem nemzetközi politikai és finanszírozási környezetben is értelmezendő.

Vegyes tapasztalatok, bizonytalan jövő

Csányi Sándor összességében úgy látja, hogy az alapítványi modellnek vannak egyértelműen sikeres és kevésbé sikeres példái is. Saját tapasztalatait pozitívként értékelte, ugyanakkor elismerte, hogy nem minden intézmény tudott hasonló eredményeket felmutatni. A negatív példák közül a Kecskeméti Egyetemet emelte ki.

Vannak pozitív és negatív példák is… van néhány olyan egyetem, ami kiválóan működik, és van néhány, ahol nem feltétlenül.

Az alapítványi forma esetleges megszüntetése kapcsán jelezte: személyes szempontból ugyan könnyebbséget jelentene számára a feladat megszűnése, de a legfontosabbnak azt tartja, hogy az egyetemek működőképessége megmaradjon.

Ha arra sor kerül, akkor próbáljuk menteni, ami menthető, jó állapotban adjuk át az egyetemet.