Az államtitkár elmondta, Magyarország 2 millió hektár erdőterületéből mintegy 1,1 millió hektár állami tulajdon. Ez nemcsak hazánk természeti- és zöldvagyona, hanem a társadalom számára szabadon látogatható közjóléti tér is. Az állami erdővagyon mintegy 60 százaléka, közel 682 ezer hektár magas természetességű erdőterület, ahol a természetközeli gazdálkodási formák alkalmazása különösen indokolt és fontos - írja az AM közleményében.
Tényleg ez mentheti meg a magyar szőlőt? Nincs idő, lépni kell
Szakmai paradigmaváltás zajlik a magyar erdőgazdálkodásban, amely szükséges ahhoz, hogy az erdők a klímaváltozás hatásai mellett is fennmaradjanak, miközben a társadalmi igényeket is kiszolgálják
- tette hozzá Zambó Péter. Hangsúlyozta, a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése érdekében a kutatási eredményeket át kell ültetni a gyakorlatba, a termőhelyi változásokra gyorsabban kell reagálnia az erdésztársadalomnak.
A fafajpolitikát, a szerkezetalakítást, a vízhez való viszonyt, az erdőtervezést, az erdővédelmet gyorsabban kell a megváltozott körülményekhez igazítani annak érdekében, hogy erdeinket fenntartsuk és gyarapítsuk a jövő generációi számára.
Egymilliárd forintos projekt indul: kemény, milyen fejlesztések jönnek
A magyar erdőgazdálkodás legfontosabb célja az erdők megőrzése és gyarapítása mellett a társadalmi igények kiszolgálása. Az erdőgazdálkodással szemben a társadalom joggal vár el folyamatos megújulást és magas szakmai színvonalat, ugyanakkor a szakma egyre gyakrabban válik leegyszerűsített kritikák célpontjává.
Egy-egy fakitermelésről készült kiragadott felvétel alapján egyesek sokszor teljes gazdálkodási rendszereket ítélnek meg, figyelmen kívül hagyva az erdők hosszú távú fejlődését
- emelte ki az államtitkár.
Az erdők mai állapota évtizedek erdészgenerációinak munkájának eredménye. A szakma nyitott a fejlődésre, ugyanakkor fontos különbséget tenni a konstruktív szakmai önvizsgálat és a szakmai hiteltelenítés között, amely a társadalmi bizalmat rombolja - húzta alá.
