Magyarországon négy biztosító kínál növénybiztosítást, az ebből származó díjbevétel évente mintegy 25-30 milliárd forintot tesz ki. A KSH adatai szerint a mezőgazdaság éves kibocsátása pedig 4100 és 4400 milliárd forint között mozgott az elmúlt években, ebből a gabonafélék önmagukban 900-1100, az ipari növények 500-550, a kertészeti termékek 400, a gyümölcsfélék 160-180, a takarmánynövények pedig 100-120 milliárd forintos értéket képviselnek. A kibocsátás gerincét adó szántóföldi növénytermesztés mintegy 4 millió hektáron folyik, a fő növények közül a búzatermelés jellemzően 5-6 millió tonna, a kukoricáé 3-8 millió tonna között alakul, míg az árpa- és a napraforgó-termelés egyenként 1,5-2 millió tonnát tesz ki.
Módosítanák a rendeletet: sok magyar kaphat hamarabb kifizetést
A termelés ugyanakkor egyre inkább ki van téve az időjárási szélsőségeknek, különösen az aszály okoz jelentős károkat. A HungaroMet adatai szerint 2024-ben az országos csapadékösszeg az 1991 és 2020 közötti átlag 85 százaléka volt, ugyanakkor az év csaknem felében jelentős csapadékhiány lépett fel. A mezőgazdasági termelés szempontjából sokszor a csapadék mennyiségi és földrajzi eloszlása rendkívül kedvezőtlen, ami nyáron, az aszály révén mutatkozhat meg leginkább.
A megváltozott időjárási körülmények a vetésszerkezetben is tükröződnek: a fő növények közül a kukorica termőterülete tíz évvel korábban még 1-1,1 millió hektárt tett ki, ám 2025-re több tízéves mélypontra, 737 ezer hektárra csökkent, miközben a repce vetésterülete is jelentősen mérséklődött az elmúlt években, mintegy 300 ezer hektárról 145 ezer hektárra.
Sokan már így gazdálkodnak az EU-ban: nálunk mégis alig vágnak bele
Digitális kapu a növénybiztosításokhoz
A környezeti hatások miatt a növénybiztosítás a gazdálkodás egyik alapvető kockázatkezelési eszközévé vált. Az MBH Bank százszázalékos tulajdonában álló leányvállalata, az MBH eFin Technologies Zrt., és a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. együttműködésének eredményeként pedig a gazdálkodók mostantól az MBH AgrárPartner Platformon keresztül is elindíthatják növénybiztosításuk megkötését. A hazai mezőgazdasági biztosítási rendszerben több díjtámogatott konstrukció érhető el: az „A” típusú növénybiztosítás a legátfogóbb csomag, amely együttesen fedezi többek között a jégeső-, vihar-, aszály-, felhőszakadás-, árvíz- és fagykárokat. A „B” típusú biztosítás esetében a káresemények külön fedezetként is választhatók, jellemzően kertészeti és speciális növénykultúrák esetében.
A „C” típusú biztosítás pedig azoknál a növényeknél alkalmazható, amelyek nem tartoznak az előző kategóriákba. Ezekhez a Magyar Államkincstár 30-70 százalék közötti díjtámogatást biztosíthat a gazdálkodók számára. A biztosítások mellett elérhető a kiegészítő „D” típusú biztosítás is, amely például tűzkárra, illetve a jég- és viharkárok önrésze alatti károkra nyújt fedezetet, kizárólag a fenti biztosítások valamelyikének igénybevétele mellett.
Egymilliárd forintos projekt indul: kemény, milyen fejlesztések jönnek
A mezőgazdasági biztosítási piac működésében 2026-ban változások várhatók: a szabályozási környezet szigorodhat, miközben a tudatos kockázatkezelés szerepe tovább erősödhet a gazdálkodók körében. A biztosítói innovációk felértékelődésével a biztosításkötési gyakorlatban pedig egyre nagyobb teret kapnak a digitális és online megoldások - zárult a közlemény.
