A rendelet egyik legfontosabb újdonsága a teljes kiőrlésű gabonakészítmény fogalmának részletes meghatározása. A jövőben csak az a termék nevezhető teljes kiőrlésűnek, amelyben a szemtermés fő alkotóelemei – magbelső, csíra és korpa – ugyanolyan arányban vannak jelen, mint az ép szemben. Új elemként megjelenik a teljes kiőrlésű durumbúza őrlemény kategóriája is. A „teljes kiőrlésű” megnevezés használata várhatóan egyértelműbb és ellenőrizhetőbb lesz: ami eddig lazábban értelmezhető volt, mostantól pontos definícióhoz kötött - írja a NAK.

A szabályozás jelentősen korlátozza a leggyakrabban használt búzalisztek adalékolását. Az alábbi típusoknál a jövőben kizárólag aszkorbinsav (E 300) adható a termékhez, más adalékanyag nem:

• Búzafinomliszt (BL 55)
• Fehér búzakenyérliszt (BL 80)
• Félfehér búzakenyérliszt (BL 112)

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A gyártók receptúráinak és minőségbiztosítási dokumentációjának felülvizsgálata indokolt, különösen ott, ahol eddig többféle javító/adjuváns szerepelt.

Milyen termékeket érint?

A szabályozás kiterjed többek között a búza-, tönkölybúza-, rozs-, tritikálé- és kukoricaőrleményekre, valamint a hántolt rizsre és borsóra is, és részletesen rögzíti azok fizikai, kémiai és érzékszervi követelményeit.

A rendelet főszabály szerint 2026. február 1-jén lép hatályba, de a jogszabály átmeneti időszakot biztosít:

• A korábbi előírásoknak még megfelelő, de az újnak már nem megfelelő termékek a hatálybalépéstől számított 18. hónap utolsó napjáig még előállíthatók és forgalomba hozhatók.
• A már legyártott készletek a minőségmegőrzési/fogyaszthatósági idő lejártáig a polcokon maradhatnak.