Indonéziában a malmok mindössze két hónapra vannak fedezve, míg a közel-keleti gabonafeldolgozók többségének csak 45 napra elegendő készlete van.
A malmok szerint kénytelenek az árakkal versenyezni a jobb búzáért, mások szerint a fogyasztók nem fogadnák el a drágulást.
Már kapható a szibériai rozs és a kövön őrölt hajdinaliszt a hazai pékségekben, de az ősgabonákból készült termékek is egyre népszerűbbek.
Nincsenek könnyű helyzetben a malomipar szereplői sem itthon, komoly gondokkal kell szembenézniük.
A hazai malomipart az elavultság, pontosabban az idejétmúlt gépparkok, épületek és szállító kapacitás jellemzi.
Már a Nébihnek is jelezték, hogy nem jó lisztek jönnek be, hiszen sok esetben alkalmatlanok az emberi fogyasztásra.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint további áremelkedések várhatóak a lisztek és a pékáruk frontján.
Az árstop egyelőre fogja a liszt árát is.
Lassan ideje lesz hozzászokni a tartós áremelkedéshez?
Lassan már nem utópia a 400 forintos kenyér.
A liszt- és a takarmánypiacon is 5 százalékos áfát sürgetnek.
Egy napra fellélegezhetünk itthon, aztán pedig újra 35 fok fölé melegszik az idő.
Az évtized végére jelentősen modernebb, versenyképesebb mezőgazdaság és élelmiszeripar formálódik, amely képes lesz hatékonyan fellépni a külpiacokon is.
A háború és a korábbi aszályos időszak miatt a szokásosnál kevesebb áru van a piacokon, de augusztus elején már bővülni kezdett a kínálat az ukránoknál.
A szakértők szerint az egyik legelterjedtebb hibás gyakorlat a vegyszerek, különösen a hipó alkalmazása.
Előzetes adatok szerint egy tizedre voltunk a 40 foktól, de a hitelesítésre még várni kell.
