Indonéziában a malmok mindössze két hónapra vannak fedezve, míg a közel-keleti gabonafeldolgozók többségének csak 45 napra elegendő készlete van.
A malmok szerint kénytelenek az árakkal versenyezni a jobb búzáért, mások szerint a fogyasztók nem fogadnák el a drágulást.
Már kapható a szibériai rozs és a kövön őrölt hajdinaliszt a hazai pékségekben, de az ősgabonákból készült termékek is egyre népszerűbbek.
Nincsenek könnyű helyzetben a malomipar szereplői sem itthon, komoly gondokkal kell szembenézniük.
A hazai malomipart az elavultság, pontosabban az idejétmúlt gépparkok, épületek és szállító kapacitás jellemzi.
Már a Nébihnek is jelezték, hogy nem jó lisztek jönnek be, hiszen sok esetben alkalmatlanok az emberi fogyasztásra.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint további áremelkedések várhatóak a lisztek és a pékáruk frontján.
Az árstop egyelőre fogja a liszt árát is.
Lassan ideje lesz hozzászokni a tartós áremelkedéshez?
Lassan már nem utópia a 400 forintos kenyér.
A liszt- és a takarmánypiacon is 5 százalékos áfát sürgetnek.
Január végén bővülni kezdett a dél-európai országokból érkező zöldségfélék kínálata, ami a lengyel nagybani piacokon már a kígyóuborka árában is megmutatkozott.
Nógrád közelében a megszokott barna bundájú állatok között egy hófehér példány is feltűnt.
Az érintett állományok felszámolása és a járványügyi nyomozás jelenleg is zajlik.
A köd és a napsütés harca miatt jelentős eltérés alakult ki egyes tájaink között a hőmérsékletet illetően.
Legrosszabb esetben a Danone 100 millió eurós veszteséget könyvelhet el, míg a Nestlé vesztesége akár 1 milliárd svájci frank is lehet.
