Nem túlzás azt állítani, hogy teljesen új világ jön az Európai Unió élelmiszerpiacán azt követően, hogy a tagállamok pénteken zöld utat adtak az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás aláírásának, amely egy több mint 700 millió embert magában foglaló kereskedelmi övezetet hozna létre Európa és Latin-Amerika között. Franciaország, Lengyelország, Ausztria, Magyarország és Írország a megállapodás ellen szavazott, míg Belgium tartózkodott – mivel a flamand és a francia nyelvű régiói között nem volt egyetértés.
A többi tagállam tehát támogatta a több mint 25 éve formálódó, történelmi léptékű szerződés aláírását.
Nincs visszaút? Rábólintottak a tagállamok a Mercosur-szerződésre
Ellenzők és egyezkedők
A világ legnagyobb lélekszámú szabadkereskedelmi övezetének gondolatát az ellenző országok közül Franciaország támadta a leghangosabban és a legnagyobb súllyal, míg a pártolók között a hangadók a németek, a spanyolok, az északi országok voltak.
Olaszország bizonyult végül a mérleg nyelvének, az egy ideig támogató, majd ellenző Róma az utolsó hetekben komoly követelésekkel állt elő a szerződés támogatásáért cserébe. A kért kedvezményeket Giorgia Meloni kormánya megkapta, így végül az olasz szavazattal egyértelmű többség alakult ki a szabadkereskedelmi övezet létrehozása mellett.
A döntést még az Európai Parlamentnek is meg kell szavaznia. Itt nem annyira a tagállami, hanem a frakció-szempont vezeti majd a képviselők kezét, vagyis elvben meglepetés még lehetséges, de valószínű, hogy az EP is támogatja majd a döntést.
Ezzel létrejön a több mint két évtizeden át tárgyalt – és nagyon hevesen vitatott – szabadkereskedelmi övezet. Az eredetileg 1999-ben indult első puhatolózások után a 2000-es évek legelején indult érdemi tárgyalások révén végül mostanáig jutott el az EU addig, hogy a tagállamok szintjén támogassa a szerződést és ezzel célegyenesbe fordulhasson az aláírással végződő folyamat. A megállapodás leghangosabb ellenfele mindvégig az európai mezőgazdaság és élelmiszeripar volt - a környezetvédő szervezetek mellett.
A miniszter szerint ez a gazdák kivégzése
Brüsszel továbbra sem a gazdák és az európai mezőgazdaság hosszú távú érdekeit tartja szem előtt
– reagált Nagy István agrárminiszter pénteken a döntésre a Facebookon közzétett videóbejegyzésében. Hangsúlyozta, hogy Magyarország világos álláspontot képvisel, ugyanis elutasít minden olyan egyezséget, amely a magyar gazdák versenyképességét veszélyezteti, és kockára teszi az európai élelmezésbiztonságot.
A miniszter szerint az Európai Unió és a Mercosur-megállapodás, az Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi paktum, valamint az uniós agrártámogatások csökkentése együttesen az európai mezőgazdaság kivégzését jelentik.
Öngyilkosság – véli a Tisza szakértője
Ez a megállapodás elfogadhatatlan
- reagált az Agrárszektornak Bóna Szabolcs, a Tisza Párt agrárszakértője. Mint mondta, ez főleg olyan helyzetben jelent komoly csapást, amikor még a következő KAP-ciklus sincs letisztázva és az ágazat nem tudja, hogy mi vár rá a következő években. Úgy fogalmazott:
Ilyenkor egy olyan nemzetközi kereskedelmi megállapodásba belemenni, ami hátrányos az agrárium és az európai élelmiszerbiztonság számára is, valamint nem ismertek a feltételei, egy öngyilkossági kategóriával ér föl. Ennyi változót nem bír el az agrárium.
Bóna Szabolcs úgy vélte, hogy a teljes gabonaágazatra kedvezőtlen hatással lesz a szabadkereskedelmi egyezmény, a kukorica esetében ugyanis az Európai Unió nem önellátó, de komoly gondot jelent a megállapodás a búza esetében is. Az agrárszakértő hozzátette: negatív hatásokkal kell számolnia a húsmarha- és baromfiágazatnak is. Sőt, a jelenlegi helyzetben a sertéságazat is megérezheti az akár kisebb, beáramló mennyiségek hatását is.
Brüsszeli forrás: nincs oka félni a gazdáknak a Mercosur-megállapodástól
Szezononként eltérő, de biztos negatív hatás
Itt tart az Unió. A saját koporsónkba verjük be a szöget
- fogalmazott az Agrárszektornak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Hozzátette: a megállapodásnak vélhetően szezononként eltérő hatása lesz, amely az adott év európai, dél-amerikai termésétől és az olajár alakulásától is függ majd.
Az biztos, hogy nem lesz jó hatással a megállapodás, különösen a feldolgozott termékek esetében hordoz nagy veszélyeket az egyezmény. Mindez ellehetetleníti az európai termelőket, hiszen a munkájukra már nem lesz szükség.
Kezelhetetlen dömping jöhet?
Szomorú, hogy ez így megtörténhet. Baromfihúsból nagyon nagy mennyiségre, 180 ezer tonnára kapnak kvótát a Mercosur-országok. Ilyen iszonyatos mennyiséggel nem is tudom, hogy ki rendelkezik még a világon. Ez kezelhetetlen mérték, ha ez valóban így megvalósul, akkor itt iszonyatos dolgok jöhetnek
- fogalmazott az Agrárszektornak Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke. Hozzátette: ez főleg csirkehúst, annak is elsősorban fagyasztott, valamilyen fokon feldolgozott formáját jelenti.
Az elnök szerint a beáramló mennyiség egyértelműen lenyomja az árakat, például a feldolgozott termékeket tekintve a Horeca-szektorban.
Nagymértékű olcsó import
Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke az Agrárszektor kérdésére úgy fogalmazott, hogy
az Európai Unió ismét semmibe vette a gazdák érdekeit. Néhány hete Brüsszelben 10 ezer gazda fejezte ki elégedetlenségét, hétezer traktor vonult az Európai Bizottság épülete elé, de ezek szerint még ez sem volt elég. A tagállamok minősített többsége ugyanis ma áldását adta az Európai Unió és a Mercosur államok között kötendő szabadkereskedelmi egyezményre, amit hétfőn alá is írnak a felek. Ez nem csak egy elhibázott döntés. Brüsszel ezzel megássa az európai élelmiszergazdaság, a termelők és a feldolgozók sírját.
Arra a kérdésre, hogy mely ágazatokra lehet ez a leginkább negatív hatással, Papp Zsolt elmondta, hogy ez a megállapodás a teljes agráriumra, a mezőgazdaság és feldolgozóipar piacára dob be nagy mennyiségű, bizonytalan eredetű és ellenőrizetlen terméket, ami rendkívüli módon le fogja nyomni az árakat. Ez mind a termelőknek, mind a fogyasztóknak rendkívül hátrányos lesz.
Mit sikerült elérni az olaszoknak?
Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára az Agrárszektor megkeresésére elmondta, megdöbbentek, hogy sikerült megbontani az egyezményt eddig blokkoló kisebbséget és Olaszország ezúttal támogatta annak létrejöttét. Mint mondta, nem lehet tudni, hogy ehhez pontosan milyen érvekre és háttérmegállapodásra volt szükség.
Az, amit a Bizottság hivatalosan bejelentett javaslatként, az biztos, hogy az olaszoknak kevés lett volna önmagában, azaz hogy egy későbbi, eleve nekik járó pénzt előrébb hoznak, arra hivatkozva, hogy az majd tompítja a Mercosur-megállapodásból származó károkat
– emelte ki, majd hozzátette: az a szemlélet fáj a legjobban az európai gazdáknak, hogy ezzel ismét egy olyan szabadkereskedelmi-megállapodást kötött az Európai Unió, mint amit Ukrajna vagy Kanada esetében is tett, amelynél az élelmiszerbiztonság tekintetében nem várja el a kölcsönösséget.
Mint mondta, a megállapodás mellett gyakran érvelnek azzal, hogy az a mennyiség, ami ennek értelmében bejöhet például baromfihúsból vagy marhahúsból, az az európai össztermelésnek csak egy részét teszi ki. Ha viszont a megállapodást Magyarország szintjén értelmezzük, akkor például az a 45 ezer tonna méz, amit gyakorlatilag vámmentesen engednének be, az az éves magyar méztermelés kétszeresét jelenti. Hozzátette:
Emellett azt gondolom, hogy a bioetanol is egy számunkra fájó pont lesz, ugyanis a Magyarországon megtermelt kukoricának több mint egyharmadát jelenleg ipari célokra, jellemzően bioetanol előállítására értékesítjük.
Egyenlőtlen versenyre lehet számítani
A Mercosur-egyezményről több szó esett már az Alapvetés podcastban is. Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója a víziszárnyas-ágazatra vonatkoztatva azt fogalmazta meg, hogy nincs baj a piaci versennyel, annak azonban tisztességes versenynek kell lennie. Mint mondta, Európán belül ennek feltételeit megteremtették a szabályozók, hiszen az EU-n belül mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak.
Ugyanazon a játszótéren, ugyanazon a pályán kell játszanunk. Az Európán kívülről érkező árunál azonban meglátása szerint olyan helyzet állt elő, mintha egy domboldalon futballoznánk, ahol az ellenfél lefelé támad, nekünk pedig mindig felfelé futva kellene támadni.
Ennek oka, hogy teljesen más állategészségügyi, élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi és nyomon követési előírások vonatkoznak a felekre. Hozzátette: a Mercosur-egyezmény jelentős volumennövekedést engedélyez az európai exportban és termékértékesítésben, amire az ágazatnak fel kell készülnie.
Makai Szabolcs, a Talentis Agro vezérigazgatója az Alapvetés podcastban arra világított rá, hogy az egyezmény értelmében várhatóan nagy mennyiségű etanol, cukor, méz és baromfihús áramlik majd az európai piacokra, az ezekből előállított termék azonban már nem ugyanaz a termék lesz, mint amit az európai alapanyagok felhasználásával állítanak elő. Arra is utalt, hogy a versenyképességi problémákra a magyar termékek exportja megoldást jelenthetne, a legtöbbnek azonban létezik olcsóbb alternatívája, így ez az elképzelés valószínűleg nem igazán lesz életképes.
Van, aki szerint nem eszik olyan forrón a kását
Nem látja ugyanakkor ennyire borúsan a helyzetet Raskó György agrárközgazdász, aki maga is dolgozott Brazíliában korábban és több Mercosur-országgal kapcsolatban vannak tapasztalatai. Facebookon megosztott bejegyzésében elismeri a térség jelentős agrárpotenciálját, amelyet főleg a birtokszerkezetre és a kiemelkedő innovációs képességre vezet vissza. Leszögezi:
a négy Mercosur ország (Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay) együtt és külön-külön is a világ legversenyképesebb mezőgazdaságával rendelkezik. Agrárkivitelük szinte minden évben új rekordot dönt, 2025-ben értékben 241 milliárd dollárt tett ki, amiből Brazília egymaga 167 milliárd dollárral részesedik.
Ezzel együtt sem látja igazán veszélyesnek a megállapodást. Mint emlékeztet: „a Mercosur megállapodás agrárfejezete lényegében 5 agrárterméket érinthet érzékenyen: a baromfit, a marhahúst, a szóját/szójadarát és a cukorkomplexet, beleértve az etanolt is.
De éppen e termékekre szigorú feltételeket tartalmaz a megállapodás. Mennyiségi kvóták vannak, szigorú árfigyelés, és import-felfüggesztés, ha a Mercosur államokból túl olcsó - az itteni piaci árnál 10%-kal alacsonyabb - agrártermék érkezik. Meggyőződésem, hogy a Megállapodás nem fogja tömegesen tönkre tenni az európai gazdákat, még annyira sem, mint az ukrán agrártermékek.
