Az Európai Bizottság egy évvel ezelőtt zárta le a tárgyalásokat Argentínával, Brazíliával, Paraguayjal és Uruguayjal. A Bizottság, valamint olyan országok, mint Németország és Spanyolország szerint a megállapodás kulcsfontosságú eleme az EU gazdasági stratégiájának: új piacokat nyitna meg az európai vállalatok előtt, ellensúlyozva az amerikai vámok miatt kieső üzleti lehetőségeket, és csökkentené az unió függőségét Kínától a kritikus nyersanyagok terén. A megállapodás ellenzői – élükön Franciaországgal, az Európai Unió legnagyobb mezőgazdasági termelőjével – azonban attól tartanak, hogy az egyezmény elárasztja az európai piacot olcsó dél-amerikai élelmiszerekkel - írja a Reuters.

A bírálók szerint a megnövekvő marhahús-, baromfi- és cukorimport súlyosan veszélyeztetné az uniós gazdák megélhetését. A feszültséget jól jelzi, hogy csütörtökön francia gazdák országszerte utakat zártak le tiltakozásul. Az EU 27 tagállamának nagykövetei pénteken jelzik kormányaik álláspontját. A jóváhagyáshoz legalább 15 ország támogatására van szükség, amelyek együttesen az unió lakosságának legalább 65 százalékát képviselik. A hivatalos írásos megerősítésre pénteken vagy legkésőbb hétfőn kerülhet sor. Amennyiben a támogatás megvan, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke aláírhatja a megállapodást a Mercosur-partnerekkel. Az egyezmény azonban csak akkor léphet hatályba, ha azt az Európai Parlament is jóváhagyja.

A Mercosur-megállapodás az EU történetének legnagyobb vámcsökkentési egyezménye lenne: összesen mintegy 4 milliárd eurónyi vámot törölne el az uniós exporttermékek esetében. A dél-amerikai országok jelenleg rendkívül magas vámokat alkalmaznak, például 35 százalékot az autóalkatrészekre, 28 százalékot a tejtermékekre és 27 százalékot a borokra. A felek célja, hogy tovább bővítsék a 2024-ben 111 milliárd eurót kitevő, nagyjából kiegyensúlyozott áruforgalmat. Az uniós export főként gépekből, vegyi anyagokból és közlekedési eszközökből áll, míg a Mercosur-országok elsősorban mezőgazdasági termékeket, ásványi nyersanyagokat, valamint cellulózt és papírt szállítanak Európába.

A megállapodással szembeni ellenállás enyhítése érdekében az Európai Bizottság több biztosítékot is beépített a csomagba. Ezek lehetővé teszik az érzékeny mezőgazdasági termékek importjának felfüggesztését, szigorítják az ellenőrzéseket – különösen a növényvédőszer-maradékok tekintetében –, válságalapot hoznak létre, gyorsított támogatást ígérnek a gazdáknak, valamint vállalták a műtrágyák importvámjainak csökkentését is. Ezek az engedmények azonban nem voltak elegendőek minden tagállam számára. Franciaország és Lengyelország továbbra is ellenzi a megállapodást, ugyanakkor Olaszország – amely decemberben még elutasító volt – péntekre várhatóan támogató álláspontra helyezkedik.

A francia kormány szerint a küzdelem ezzel még nem ér véget. Annie Genevard francia mezőgazdasági miniszter jelezte: mindent megtesznek azért, hogy az Európai Parlament elutasítsa az egyezményt, ahol a szavazás kimenetele egyelőre bizonytalan. Környezetvédő szervezetek is tiltakoznak: a Friends of the Earth szerint a megállapodás „klímaromboló” hatású lenne. Ezzel szemben Bernd Lange, a német szociáldemokrata politikus, az Európai Parlament kereskedelmi bizottságának elnöke optimistán nyilatkozott, és úgy véli, az egyezményt végül jóváhagyják. A parlamenti végszavazásra várhatóan áprilisban vagy májusban kerülhet sor.