Jelenleg nincs élelmiszer-árrobbanásra utaló jel Magyarországon, és az élelmiszer-infláció növekedése sem várható - közölte Raskó György. Az agrárközgazdász ugyanakkor jelezte, hogy ha a Közel-Keleten a Hormuzi-szorosnál eszkalálódik a válság, akkor középtávon megint be fog robbanni a világpiacon az élelmiszerek árszintje, ami pedig Magyarországra is egy az egyben kihatna. Jó hír azonban, hogy a választások után megerősödött forint azért fékezni fogja az infláció begyűrűzését. Raskó György beszélt arról is, hogy a szerinte 2026-os választásokat megnyert Magyar Péternek van egy nagy adu a kezében: ez pedig az alapvető élelmiszerek áfa szintjének 5%-ra való csökkentése, amit össze lehetne kapcsolni a kötelező árrésstop kivezetésével.
Most miután nincsen különösebb nyomás az élelmiszerárakat illetően, lehetne egy ilyen kapcsolt üzletet csinálni a kereskedőkkel, aminek az a lényege, hogy „mi kivezetjük az árrésstopot, cserében ti - mármint a kereskedők - átengeditek az áfacsökkentésből adódó előnyt a fogyasztóknak, vásárlóknak". Ezt most meg lehet majd tenni
- mondta Raskó György.
A szakember jelezte, egy ilyen intézkedés előtt azért mindent alaposan végig kell számolni, de az alapvető élelmiszerek, kezdve a zöldségek-gyümölcsök áfaszintjének 5%-ra csökkentése benne volt a Tisza programjában. Raskó György szerint a kormánynak ezt már július elsejei hatállyal meg kellene lépnie.
Mi várható az élelmiszer-kiskereskedelemben?
Az agrárközgazdász úgy látja, hogy a következő időszakban le fog kerülni a politikai nyomás az élelmiszer-kiskereskedelmi ágazat szereplőiről. Mint ismeretes, az előző kormány 2021 óta folyamatosan az élelmiszer-kiskereskedőkre próbálta rákenni az irracionálisan magas áfa-, illetve inflációnövekedést, ami 2022-23-ban történt, emellett büntette is őket a kiskereskedelmi különadóval és az árbefagyasztással, vagy éppen a kötelező akciózással.
Mondhatjuk azt is, hogy az Orbán-kormány az élelmiszer-kiskereskedelmet kifosztotta, ott a jövedelmezőség gyakorlatilag a nullára esett. Biztos vagyok abban, hogy ez a politika nem tartható hosszú távon, és reményeim szerint a megalakuló új kormány leül majd tárgyalni az ágazat szereplőivel, és tető alá hoznak majd egy kompromisszumos megoldást
- tette hozzá Raskó György.
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiskereskedelmi különadó, illetve az árbefagyasztás nem vezethető ki azonnal, mert a költségvetésnek hiányozna az a pénz, és nem lenne szerencsés lépés ennek a negatív ódiumát a fogyasztókra terhelni. Az agrárközgazdász meglátása szerint a kormány és a kiskereskedelem érdekvédelmi szervezetei vagy vállalkozásai között várhatóan meg fog indulni egy párbeszéd arról, hogyan lehet majd ezt a helyzetet egy 0,5-1 éves vagy esetleg hosszabb távon megoldani. Az nyilvánvaló, hogy ezt csak kölcsönös kompromisszummal lehet kezelni, de miután a mostani helyzet hosszú távon fenntarthatatlan, Tisza-kormánynak ezzel a kérdéssel minél előbb foglalkoznia kell.
Nem lesz könnyű dolga a Magyar-kormánynak: súlyos problémák a láthatáron
Milyen trendek, folyamatok határozzák most meg a gabonapiacot?
A világpiacon gabonából, búzából és kukoricából egyaránt jelentős készletek vannak, jóval nagyobbak, mint egy szokásos évben - mondta Raskó György, hozzátéve, hogy ez egyben azt is jelzi, hogy akkor sem lesz nagyobb áremelkedés, ha elhúzódik az iráni háború. Azok a meglevő készletek - amiket előbb-utóbb el kell adni - nem teszik ezt lehetővé, vagy vissza fogják majd fogni az áremelési szándékokat. Vagyis a gabona világpiacán a következő 0,5-1 évben relatíve nyugodt időszak várható. Az agrárközgazdász szerint valamennyi áremelkedés benne van a pakliban, mert minden, ami tőzsdei termék, az háborús helyzetben egyfajta stratégiai termékké szilárdul a piacon, függetlenül attól, hogy milyenek a terméskilátások. De most pillanatnyilag azok is jók - tette hozzá.
A szakember szerint a magyar gazdáknak most inkább az okozhat fejfájás, hogy hihetetlen mértékben megerősödött a forint, és most a hazai termelők belföldi árszintje gyakorlatilag egy az egyben azonos a világpiacon nagyobb tételben kereskedelmi forgalomba került gabonák árszintjével. Raskó György rámutatott, hogy jelenleg nincs esélye annak, hogy az export felhúzza az árakat, és ezáltal egy magasabb belföldi árszintet indukáljon. Idén a 2-3 évvel ezelőttihez képest jóval alacsonyabb a gabonák árszintje: a mostani 80 ezer forintot alulról közelítő búza- és kukoricaárak a 2022-es árszintnek csak a 60%-a körül vannak.
A magyar termelőknek sajnos tudomásul kell venniük, hogy ebben az évben nem várhatók magas gabonaárak. Csak abban az esetben történhet ilyen, ha a világ geopolitikai szempontból akkora változáson megy keresztül, ami váratlan piaci helyzetet hoz. Én most azonban nem látok erre utaló jeleket, vagyis idén relatíve nyomott árak lesznek Magyarországon
- tette hozzá Raskó György.
