Most már biztos: jövőre is maradnak a magas élelmiszerárak a magyar boltokban

Most már biztos: jövőre is maradnak a magas élelmiszerárak a magyar boltokban

Bár az élelmiszerárak már egy ideje csökkenő tendenciát mutatnak Magyarországon, az általános árszintek még mindig kifejezetten magasak. A lakosság a jelenségre a vásárlásaik csökkentésével, a fogyasztói szokásaik megváltoztatásával reagált. Vannak azonban olyan termékcsoportok, ahol már jelentős áresést lehet megfigyelni, ilyen például a pékáruk és a tejtermékek köre. De mi várható a következő időszakban? Hogyan fog alakulni az élelmiszerek ára a jövőben, lesz-e további visszarendeződés az árak tekintetében, és ha igen, hol és mekkora? Az Agrárszektor erről kérdezte meg Raskógy György agrárközgazdászt.

Már jó ideje magasak az élelmiszerárak Magyarországon. És bár az áremelkedés ütemében már jelentős csökkenés történt az elmúlt hónapokban, a statisztikák döntő többsége azt mutatja, hogy a magas árak hatására jelentős átalakulás figyelhető meg a magyarok élelmiszervásárlási és fogyasztási szokásaiban: az emberek csökkentették a fogyasztásukat a magasabb kategóriájú élelmiszerek tekintetében, illetve sok esetben az olcsóbb, vagy a boltok által kínált saját márkás termékeket választják.

Vannak termékek, amelyeknél az utóbbi időszakban komoly árvisszarendeződés látható, ilyen például a kenyerek és péksütemények köre - mondta el Raskó György az Agrárszektornak. A szakember szerint a sütőipar szereplőinek árképzéséről - amely tavaly november-decembertől idén március-áprilisig tartott - bebizonyosodott, hogy nem tartható, mivel nincs rá fogyasztói vásárlási hajlandóság. Vagyis visszaesett a fogyasztás, a pékek pedig kénytelenek voltak alkalmazkodni - mondta ki az agrárközgazdász, hozzátéve, hogy ugyanezt csinálták az áruházláncok is, amelyek saját pékséggel rendelkeznek.

Raskó György beszélt arról is, hogy bár sokat lehet hallani, hogy a búza ára a tavalyi rekord 40%-ára esett vissza, azt nem szabad elfeledni, hogy a kenyér végső fogyasztói árában a búza költséghatás alig több mint 10%-ot képvisel. Erre pedig nem lehet ráfogni az árak változását.

A magasabb búzaár valószínűleg részben közrejátszhatott a liszt és sütőipari termékek fogyasztói árának emelkedésében, de ez inkább csak egy jó alkalom volt a sütőiparnak arra, hogy megpróbáljon árat emelni

- tette hozzá Raskó György.

Az agrárközgazdász arra is rámutatott, hogy a sütőipar egésze nem igazán nyereséges ágazat, mindössze 1-2%-os nyereségráta jellemző, sok pékség pedig egyenesen veszteséges. A szakember szerint ezért a beszállító pékségek megpróbáltak a péksütemények árán emelni - a fentebb már említett eredménnyel. Raskó György saját megfigyelésére hivatkozva elmondta, hogy az egyes sütőipari termékek és péksütemények, mint például a kalács, a briós, a túrós táska és a lekváros bukta ára 2022 november-december körül ért a csúcsra, azóta viszont egy legalább 30%-os visszaesés figyelhető meg az árakban. A pékek ugyan arra hivatkoznak, hogy a a búza tőzsdei árának visszaesése miatt tudnak csökkenteni az áraikon, valójában annyi történt, hogy a fogyasztók azokat a magas árakat már nem voltak hajlandóak elfogadni - mondta a szakember, aki kitért arra is, hogy a sütőipar mellett a tejiparban próbáltak még meg magasabb árszintet érvényesíteni 2022 őszén, de a fogyasztók ezt se díjazták, így ennél a termékkörnél is jelentős árvisszarendeződés figyelhető meg.

Mi várható a következő időszakban?

Az agrárközgazdász úgy látja, hogy a mezőgazdasági nyersanyagok oldalról nem várható árnyomás. Tavaszig biztosan azt lehet mondani, hogy ezeknek a termékeknek a világpiaci ára nem fog olyan mértékben újra emelkedni, mint 2022-ben. Az árak további mérséklődése is elképzelhető, de csak kisebb mértékben.

Most nincs egyetlen olyan fontos alapvető élelmiszer sem, aminek a nyersanyag-áremelése arra ösztönözné az élelmiszeripart, hogy emelje a fogyasztói árakat. A tesztelés nem sikerült jól: a tejipar és a sütőipar szándékait nem fogadták jól a fogyasztók, más termékköröknél pedig nem adnak okot az áremelésre a nyersanyagárak

- mondta ki Raskó György.

A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy az energia, a munkabér és a járulékos költségek szintjének emelkedése viszont igenis hatással lesz az élelmiszeriparra, és ezek miatt valószínűleg lesznek áremelések az ágazatban. Raskó György külön kiemelte a csomagolás és a fuvarozás költségeinek növekedését is.

Van egy jelentős termékkör, ahol az újabb áremelési hullám benne van a levegőben

Az agrárközgazdász beszélt arról is, hogy az elmúlt időszakban a sertéshús jelentősen megdrágult Európában. Ugyan egy fél, háromnegyed évvel később, de megtörtént az az áremelkedési hullám, ami a tej, tejtermékek, étolaj, sütőipari termékek kapcsán lezajlott. Mostanra azonban ez megtorpant, sőt, szeptember óta van egy ütemezett visszarendeződés, Németországban már 10%-os az árak csökkenése - emelte ki Raskó György.

A szakember aláhúzta, hogy ezek az ármozgások valamilyen szinten a magyar sertéshús árába is be fognak épülni. Raskó György szerint a mostani szintről a sertéshús ára nem fog csökkenni, sőt, az is elképzelhető, hogy tovább fog emelkedni. Mint mondta, ezt sok más tényező befolyásolja, mint például a madárinfluenza Magyarországi megjelenése, ami meg fogja emelni a baromfi/víziszárnyas termékek fogyasztói árát.

A cukor ára még mindig felfelé mozog, de a lakossági cukorfogyasztás nagymértékben lecsökkent. A befőzési időszak is véget ért. Most egy olyan időszak fog jönni, hogy a cukorfogyasztás országos szinten alacsonyan fog maradni tavaszig, így a világpiaci árak emelkedése a belföldi fogyasztói árakra nem lesz hatással

- mondta Raskó György.

Az agrárközgazdász úgy látja, hogy több tényező együttjátszása eredményeképpen most az ősz-tél folyamán egy nyugalmi időszak következik be az élelmiszerek átlagos fogyasztói árszínvonalában. Tavasszal ki fog futni a statisztika, onnantól az élelmiszer-inflációs ráta 5-6% lehet maximum - mondta.

Elérhető-e az egy számjegyű infláció idén?

A tavalyi orbitális magyar árszinthez képest idén decemberben várhatóan 9% lesz az éves infláció, ami azt jelenti, hogy az élelmiszereké 15% körül lesz. Raskó György jelezte, hogy ehhez mindig hozzá kell tenni, hogy ez csak annyit jelent, hogy az árak maradnak a magas szinten, csak épp a növekedésük lassul le. A fogyasztók azonban továbbra is a meglevő magas árakkal szembesülnek. Az agrárközgazdász példaként felhozta a sertéshúst, amelynek az átlagos árszintje ezer forinttal ugrott meg egy év leforgása alatt. Ez nem fog csökkenni - mutatott rá a szakember, hozzátéve, hogy nem lesz olcsóbb a csirkemell se.

Az infláció növekedési üteme csökken, élelmiszernél két számjegyű lesz, de nem lesz olcsóbb az élelmiszer. Valójában iszonyú drága marad minden

- mondta ki kereken Raskó György.

Az agrárközgazdász szerint ki kell emelni azt a keveset említett tényt, hogy az elmúlt időszakban a korábban olcsónak tartott élelmiszerek drágultak meg nagyobb mértékben. A lakosság kis jövedelmű hányadának életszínvonala azért zuhant meg, mert azok drágultak meg, amik korábban olcsóak voltak, mint például a tej, a zsír, a tepertő. A gazdagabb/tehetősebb háztartások által fogyasztott termékek áremelkedése - ide értve a tengeri halat és a csokoládét - szerényebb mértékű volt az alapvető élelmiszerekéhez képest.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!