Már jó ideje magasak az élelmiszerárak Magyarországon. És bár az áremelkedés ütemében már jelentős csökkenés történt az elmúlt hónapokban, a statisztikák döntő többsége azt mutatja, hogy a magas árak hatására jelentős átalakulás figyelhető meg a magyarok élelmiszervásárlási és fogyasztási szokásaiban: az emberek csökkentették a fogyasztásukat a magasabb kategóriájú élelmiszerek tekintetében, illetve sok esetben az olcsóbb, vagy a boltok által kínált saját márkás termékeket választják.

Vannak termékek, amelyeknél az utóbbi időszakban komoly árvisszarendeződés látható, ilyen például a kenyerek és péksütemények köre - mondta el Raskó György az Agrárszektornak. A szakember szerint a sütőipar szereplőinek árképzéséről - amely tavaly november-decembertől idén március-áprilisig tartott - bebizonyosodott, hogy nem tartható, mivel nincs rá fogyasztói vásárlási hajlandóság. Vagyis visszaesett a fogyasztás, a pékek pedig kénytelenek voltak alkalmazkodni - mondta ki az agrárközgazdász, hozzátéve, hogy ugyanezt csinálták az áruházláncok is, amelyek saját pékséggel rendelkeznek.

Raskó György beszélt arról is, hogy bár sokat lehet hallani, hogy a búza ára a tavalyi rekord 40%-ára esett vissza, azt nem szabad elfeledni, hogy a kenyér végső fogyasztói árában a búza költséghatás alig több mint 10%-ot képvisel. Erre pedig nem lehet ráfogni az árak változását.

A magasabb búzaár valószínűleg részben közrejátszhatott a liszt és sütőipari termékek fogyasztói árának emelkedésében, de ez inkább csak egy jó alkalom volt a sütőiparnak arra, hogy megpróbáljon árat emelni

- tette hozzá Raskó György.

Az agrárközgazdász arra is rámutatott, hogy a sütőipar egésze nem igazán nyereséges ágazat, mindössze 1-2%-os nyereségráta jellemző, sok pékség pedig egyenesen veszteséges. A szakember szerint ezért a beszállító pékségek megpróbáltak a péksütemények árán emelni - a fentebb már említett eredménnyel. Raskó György saját megfigyelésére hivatkozva elmondta, hogy az egyes sütőipari termékek és péksütemények, mint például a kalács, a briós, a túrós táska és a lekváros bukta ára 2022 november-december körül ért a csúcsra, azóta viszont egy legalább 30%-os visszaesés figyelhető meg az árakban. A pékek ugyan arra hivatkoznak, hogy a a búza tőzsdei árának visszaesése miatt tudnak csökkenteni az áraikon, valójában annyi történt, hogy a fogyasztók azokat a magas árakat már nem voltak hajlandóak elfogadni - mondta a szakember, aki kitért arra is, hogy a sütőipar mellett a tejiparban próbáltak még meg magasabb árszintet érvényesíteni 2022 őszén, de a fogyasztók ezt se díjazták, így ennél a termékkörnél is jelentős árvisszarendeződés figyelhető meg.

Mi várható a következő időszakban?

Az agrárközgazdász úgy látja, hogy a mezőgazdasági nyersanyagok oldalról nem várható árnyomás. Tavaszig biztosan azt lehet mondani, hogy ezeknek a termékeknek a világpiaci ára nem fog olyan mértékben újra emelkedni, mint 2022-ben. Az árak további mérséklődése is elképzelhető, de csak kisebb mértékben.

Most nincs egyetlen olyan fontos alapvető élelmiszer sem, aminek a nyersanyag-áremelése arra ösztönözné az élelmiszeripart, hogy emelje a fogyasztói árakat. A tesztelés nem sikerült jól: a tejipar és a sütőipar szándékait nem fogadták jól a fogyasztók, más termékköröknél pedig nem adnak okot az áremelésre a nyersanyagárak

- mondta ki Raskó György.

A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy az energia, a munkabér és a járulékos költségek szintjének emelkedése viszont igenis hatással lesz az élelmiszeriparra, és ezek miatt valószínűleg lesznek áremelések az ágazatban. Raskó György külön kiemelte a csomagolás és a fuvarozás költségeinek növekedését is.

Van egy jelentős termékkör, ahol az újabb áremelési hullám benne van a levegőben

Az agrárközgazdász beszélt arról is, hogy az elmúlt időszakban a sertéshús jelentősen megdrágult Európában. Ugyan egy fél, háromnegyed évvel később, de megtörtént az az áremelkedési hullám, ami a tej, tejtermékek, étolaj, sütőipari termékek kapcsán lezajlott. Mostanra azonban ez megtorpant, sőt, szeptember óta van egy ütemezett visszarendeződés, Németországban már 10%-os az árak csökkenése - emelte ki Raskó György.

A szakember aláhúzta, hogy ezek az ármozgások valamilyen szinten a magyar sertéshús árába is be fognak épülni. Raskó György szerint a mostani szintről a sertéshús ára nem fog csökkenni, sőt, az is elképzelhető, hogy tovább fog emelkedni. Mint mondta, ezt sok más tényező befolyásolja, mint például a madárinfluenza Magyarországi megjelenése, ami meg fogja emelni a baromfi/víziszárnyas termékek fogyasztói árát.

A cukor ára még mindig felfelé mozog, de a lakossági cukorfogyasztás nagymértékben lecsökkent. A befőzési időszak is véget ért. Most egy olyan időszak fog jönni, hogy a cukorfogyasztás országos szinten alacsonyan fog maradni tavaszig, így a világpiaci árak emelkedése a belföldi fogyasztói árakra nem lesz hatással

- mondta Raskó György.

Az agrárközgazdász úgy látja, hogy több tényező együttjátszása eredményeképpen most az ősz-tél folyamán egy nyugalmi időszak következik be az élelmiszerek átlagos fogyasztói árszínvonalában. Tavasszal ki fog futni a statisztika, onnantól az élelmiszer-inflációs ráta 5-6% lehet maximum - mondta.

Elérhető-e az egy számjegyű infláció idén?

A tavalyi orbitális magyar árszinthez képest idén decemberben várhatóan 9% lesz az éves infláció, ami azt jelenti, hogy az élelmiszereké 15% körül lesz. Raskó György jelezte, hogy ehhez mindig hozzá kell tenni, hogy ez csak annyit jelent, hogy az árak maradnak a magas szinten, csak épp a növekedésük lassul le. A fogyasztók azonban továbbra is a meglevő magas árakkal szembesülnek. Az agrárközgazdász példaként felhozta a sertéshúst, amelynek az átlagos árszintje ezer forinttal ugrott meg egy év leforgása alatt. Ez nem fog csökkenni - mutatott rá a szakember, hozzátéve, hogy nem lesz olcsóbb a csirkemell se.

Az infláció növekedési üteme csökken, élelmiszernél két számjegyű lesz, de nem lesz olcsóbb az élelmiszer. Valójában iszonyú drága marad minden

- mondta ki kereken Raskó György.

Az agrárközgazdász szerint ki kell emelni azt a keveset említett tényt, hogy az elmúlt időszakban a korábban olcsónak tartott élelmiszerek drágultak meg nagyobb mértékben. A lakosság kis jövedelmű hányadának életszínvonala azért zuhant meg, mert azok drágultak meg, amik korábban olcsóak voltak, mint például a tej, a zsír, a tepertő. A gazdagabb/tehetősebb háztartások által fogyasztott termékek áremelkedése - ide értve a tengeri halat és a csokoládét - szerényebb mértékű volt az alapvető élelmiszerekéhez képest.