1. Te tudod, hol érlelik a banánt, amit az üzletekben veszünk?
A banán, nem a banánfán érik, ez a növény ugyanis inkább egy nagyra nőtt fűféle, mintsem fa, és a gyümölcse sem a növényen, hanem a gyümölcsérlelő kamrákban érik meg. Körülbelül 35-40 éve még nagy kuriózum volt hazánkban a banán. Majd a téli időszakok rendszeresen kapható gyümölcsévé vált. Napjainkban már egész évben kaphatunk az üzletekben banánt, sőt megjelent a sütőbanán és a banánliszt is.
Gyakran veszel banánt? Jó, ha tisztában vagy vele, mi derült ki róla
2. Mit tudsz Magyarország liszttermeléséről?
A Portfolio Csoport 2024-ben is átadta a Portfolio Agrárdíjakat a Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián, ahol a Portfolio Agrárgazdaságért díjat Dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója nyerte el. A több mint 180 éves múltra visszatekintő vállalat évente 75-80 ezer tonna búza őrlésével az ország liszttermelésének 7-8 százalékát adja, egymillió ember ellátásáról gondoskodva. Lakatos Zoltán beszélt az ágazatot érintő kihívásokról és ezek esetleges megoldásairól is.
Ilyen liszttel van tele sok bolt itthon: a legtöbb magyar nem is tud róla
3. Ömlik az import dió hazánkba
Az utóbbi években egyre több import dió áramlik be Magyarországra, döntően Romániából és Ukrajnából érkezik az áru - tudta meg az Agrárszektor a FruitVeb-től. Közölték, habár 2018 előtt komoly mennyiséget szállítottunk héjas dióból külföldre, az elmúlt öt évben a negyedére zuhant exportpotenciálunk, aminek fő oka, hogy a versenyképességi hiányosságaink miatt teljesen kiszorultunk a piacról. A Terméktanács többek között arról is beszélt lapunknak, hogy ugyan jelenleg több mint 9000 hektáron termesztünk dió, 2024-ben az elmúlt 10 év legalacsonyabb termésmennyiségét tapasztalhattuk, mindössze 5300 tonna termett itthon.
Csak úgy ömlik be hozzánk az import dió: ebből a 2 országból jön a java
4. Te tudod, melyik országból hozzuk be a legtöbb sertéshúst?
2024 decemberében a hazai vágósertés termelői ára 772 forint volt kilogrammonként, ami 10 százalékos csökkenést jelentett az előző évhez képest. Magyarország élősertés-kivitele 11,9 százalékkal nőtt, míg az import 5 százalékkal csökkent 2024 január-októberében, a legnagyobb exportpartnerek Románia és Ausztria, míg az import leginkább Szlovákiából és Németországból származott. Az Európai Unióban az „E” osztályú sertések ára 2024 decemberében 1,93 euró volt kilogrammonként, ami 9 százalékkal alacsonyabb az előző évhez képest, míg az USA-ban a sertéshús ára 25 százalékkal nőtt. Brazíliában a sertéshúsexport 10 százalékkal bővült, fő célországok között Kína és Japán szerepeltek, miközben a sertéshús ára 25,5 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva.
Ömlik az import sertéshús az országba: nem is gondolnád, honnan jön a java
5. Nem kell mindent megmetszeni tavasszal
A tavaszi metszések a rügypattanásig még elvégezhetők, de vannak növényfajok, melyeket jobb tavasszal békén hagyni. Egyes fajok esetén a tavaszi metszés felesleges munka, amivel még kárt is okozunk.
Végzetes hiba a kertben: ezeket a fákat soha ne metszd meg tavasszal
6. Érdemes az oltott palántákat is kipróbálni a kertben
Kiskertekben főként saját gyökéren nevelt zöldségnövényeket termesztünk, de egyre több helyen kaphatók már a hobbikertészek számára is oltott zöldségpalánták. Ennek azonban ára van, hiszen két növényből „készítünk” egyet, az alany gyökerére ráoltjuk és azzal összenövesztjük a nemes fajtát emiatt nagyobb a szaporítóanyag-költség.
Egyre többen ültetnek ilyen paradicsomot: ők már tudják, aranyat ér
7. Ne kezdd el saját kezűleg megoldani a patkányirtást
Sokan élnek abban a tévhitben, hogy van olyan módszer, amivel a patkányokat távol lehet tartani a portánktól, de valójában jelenleg nem létezik semmilyen eszköz vagy készítmény, ami a rágcsálót megbízhatóan elriasztaná, kiűzné egy adott területről - tájékoztatta lapunkat Kovács Tamás, a Nova-Tox Profi Kft. ügyvezető igazgatója. Kiemelte, ha patkányt észlelünk, akkor sem érdemes saját kezűleg megoldani a problémát, a lakosság ugyanis általában nem rendelkezik a szükséges biológiai ismeretekkel és gyakorlati tapasztalattal. Ráadásul a szabad forgalomban kapható készítmények több szempontból is hátrányosak és gyakran hatástalanok, emellett szinte minden esetben idő- és pénzpazarláshoz vezetnek.
Patkányok lehetnek a magyar házaknál: méreg helyett ezt használd ellenük
8. Nem csak isszuk az alkoholt
Az ipari mértékű alkoholgyártás (etil-alkohol, etanol) főként szénhidráttartalmú alapanyagokból, erjesztéssel történik. Az alkohol fontos ipari alapanyag, mely igen sokféle mezőgazdasági termékből vagy melléktermékből indulhat.
Kiderült az igazság az alkoholról: nem úgy van, ahogy rengetegen hiszik
9. Alma- és banánimádóknak jó tudni az utóérésről és annak folyamatáról
A frissen, a kertből fogyasztás előtt szedett gyümölcsök és zöldségek íze, állaga és tápanyagtartalma rendszerint messze felülmúlja a bolti társaikét. Vannak utóérő és nem utóérő növények, utóbbiakat, ha éretlenül szedjük le, abból nem sül majd ki semmi jó. Az utóérők értelemszerűen utóérnek, de az ízük nem biztos, hogy az igazi lesz.
Lehullt a lepel: ha gyakran eszel almát, banánt, erről tudnod kell
10. Ha szereted a spenótot, íme néhány érdekesség
A spenót termesztése viszonylag egyszerű, mivel hidegtűrő növény, és akár kertben, balkonládában vagy magaságyásban is nevelhető. Magyarországon nagyüzemi és kisgazdasági termesztése is jelentős, a frisspiaci spenótot többnyire kézzel szedik, míg az ipari feldolgozásra géppel takarítják be. A világ legnagyobb spenóttermelője Kína, míg az Európai Unióban 2022-ben 674 000 tonna termést regisztráltak. Hazánkban a spenót egyre népszerűbb a növekvő egészségtudatosság és sokoldalú felhasználhatósága miatt.
Egyre több magyar ülteti ezt a csodazöldséget: ők már tudják, aranyat ér
11. Csendes, gyakran alábecsült veszély: a kullancsok
A természetjárás és a szabadban töltött idő sokak számára az egészséges életmód és a kikapcsolódás egyik legfontosabb forrása, ugyanakkor egy csendes, gyakran alábecsült veszély is jelen van: a kullancsok által terjesztett fertőzések, köztük a Lyme-kór. Ez a betegség egyetlen apró csípéssel képes hosszú távon megváltoztatni életünket, hiszen több szervrendszert érintő, krónikus problémákat okozhat. A Lyme-kórt a Borrelia burgdorferi nevű baktérium váltja ki, amelyet elsősorban az Ixodes ricinus fajhoz tartozó kullancsok terjesztenek. A kór világszerte előfordul, Európában és Magyarországon is számottevő közegészségügyi jelentőséggel bír, ezért a megelőzés és a korai felismerés kulcskérdés, hiszen a késlekedő diagnózis és kezelés súlyos szövődményekhez vezethet.
Kiderült az igazság a kullancsokról: nem úgy van, ahogy a legtöbben hiszik
12. A cirok mentheti meg a magyar gazdákat?
Bár Európa a világ cirokexportjának jelenleg mindössze 1 százalékát adja, a következő években komoly változás lehet ezen a téren. Nemcsak az EU-ban, de Magyarországon is egyre több termelő ismeri fel, hogy az egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárási körülmények között a cirok egy biztos, jövedelmező és keresett alternatívát jelenthet. Hazánk pedig különösen sokat profitálhat ebből a növényből, amely egyes, az aszályos időszakok által jobban érintett térségekben a kukorica alternatívája lehet, Európa legnagyobb vetőmag-előállítóiként pedig további lehetőségek nyílhatnak meg az ország előtt - hangzott el a 4. Európai Cirokkonferencián, Budapesten. A konferencián a termesztés globális, regionális és lokális kihívásain kívül sok szó esett a cirok felhasználási lehetőségeiről, illetve arról, hogyan változhatnak ezek is a következő időszakban.
Ez a növény lehet a jövő nyertese Magyarországon: jól járhat, aki termeli
13. Nyáron is van mit vetni a kertbe!
Sok olyan gyökérzöldség van, mely öntözéssel nyáron is vethetők. Ezek jó utónövényei a lekerült zöldborsónak vagy zöldbabnak, például azok helyére kerülhetnek. Vannak köztük rövid tenyészidőjűek, azaz őszre felszedhetők lesznek a nyáron vetett állományok is.
Másodvetés a kertben: itt a lista, ezeket a zöldségeket júliusban is ültetheted
14. Rendeződik az osztatlan közös földtulajdon kérdése?
A decemberi Agrárszektor Konferenciák sikere után a Portfolio csoport elindította az Agrárium konferenciasorozatot, amely minden év elején, jellemzően február-márciusban került megrendezésre. A rendezvénysorozat célja az volt, hogy az átalakuló környezetben gyakorlati útmutatást, naprakész piaci információkat biztosítson az agrárszektorban és az élelmiszergazdaságban tevékenykedő vállalatok és gazdálkodók számára. 2021-ben az előző évben kirobbant, majd globális pandémiává váló koronavírus-járványból kifolyólag a Portfolio csoport az Agrárium konferencia helyett öt alkalommal tartott online Agrár Klubot, amelyeken a szakértők az osztatlan közös földtulajdon felszámolásának új szabályairól, az új európai uniós Közös Agrárpolitikáról és a magyar mezőgazdaság kilátásairól, a takarmányárak elszállásáról és ennek az állattenyésztésre gyakorolt hatásairól, a hazai élelmiszeripar kitörési lehetőségeiről a 2021-2027 közti időszakban, valamint a szántóföldi növénytermesztés lehetőségeiről beszélgettek.
Hatályba lépett a törvény az osztatlan közös földtulajdon rendezésére
15. Óriási károkat okoz itthon a madárinfluenza
Több harmadik ország vezetett be korlátozó intézkedéseket a magyar baromfira, illetve baromfitermékekre azóta, hogy 2020 januárjában megjelent a madárinfluenza Magyarországon. Hiába telt el öt év, a vírus nem tűnt el hazánkból és 2025-ben is jelen van, csak januárban két megyében is azonosították, ráadásul 2024-ben már nagyon agresszív formában terjedt. Tavaly a járvány eddig nem látott területeket is érintett, és novemberben már szinte az egész országban jelen volt. Ez az exportunk számára is súlyos hatással van, hiszen a Magyarországgal szemben hozott korlátozások mindaddig érvényben vannak, amíg az adott harmadik ország nem jelzi ennek ellenkezőjét.
