2024. május 27. hétfő Hella

Rengeteg ilyen sajtot árulnak a hazai boltokban: ezzel jobb tisztában lenni

agrarszektor.hu
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke és importértéke is egyaránt 1,3 százalékkal nőtt, az egyenleg pedig 1,5 százalékkal emelkedett 2023-ban Magyarországon. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 13 386 millió eurót, behozatalának értéke 9866 millió eurót tett ki, az agrárkülkereskedelem aktívuma 3519 millió euró (51 millió euróval több, mint 2022-ben) volt. Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül 0,3 százalékponttal mérséklődött, a vizsgált évben 9 százalék volt. Az agrárimport részesedése 2022-ben 6,4 százalékot ért el, 2023-ban azonban 7 százalékot tett ki. Az import vonatkozásában az öt legfontosabb partner - Németország, Lengyelország, Szlovákia, Hollandia és Ausztria - részesedése a teljes agrárimport értékéből 54,5 százalékot ért el 2023-ban. 

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke és importértéke is egyaránt 1,3 százalékkal nőtt, az egyenleg pedig 1,5 százalékkal emelkedett 2023-ban. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 13 386 millió eurót, behozatalának értéke 9866 millió eurót tett ki, az agrárkülkereskedelem aktívuma 3519 millió euró (51 millió euróval több, mint 2022-ben) volt - derül ki az AKI legfrissebb jelentéséből. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek export-volumenindexe 5,4 százalékkal, az importé 9,4 százalékkal esett 2023-ban. Az exportárindex 7,1 százalékkal, az importárindex 11,8 százalékkal emelkedett. A cserearány-mutató értéke 0,96, azaz az agrár-külkereskedelmi cserearány romlott 2023-ban. Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül 0,3 százalékponttal mérséklődött, a vizsgált évben 9 százalék volt. Az agrárimport részesedése 2022-ben 6,4 százalékot ért el, 2023-ban azonban 7 százalékot tett ki.

A 24 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport közül 13 exportértéke emelkedett 2023-ban az előző évhez viszonyítva. Legjobban a dohánytermékek árucsoport árbevétele nőtt (+160,4 millió euróval), mivel az árucsoport legnagyobb értékű termékkörének - égés nélküli belégzésre szánt termékek - értéke 111,9 millió euróval meghaladta az egy évvel korábbit. Az állati takarmányok exportértéke 123,6 millió euróval volt magasabb, mint a bázisidőszakban. A cukor, cukorkaáruk árucsoport exportárbevétele 103,5 millió euróval 443,5 millió euróra nőtt. A húsfélék exportértéke 99,6 millió euróval bővült a sertéshús, valamint a baromfihús exportnövekedése révén.

Importoldalon a 24-ből 16 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport importértéke emelkedett kisebbnagyobb mértékben 2023-ban az előző évhez viszonyítva. A dohánytermékek importértéke nőtt a legjobban, 138,8 millió euróval. Az élő állatok importértéke 105,5 millió euróval volt több 2023-ban a bázisidőszakhoz képest. A húsfélék importértéke mintegy 100 millió euróval 796,9 millió euróra bővült a baromfi- és a sertéshús 10, illetve 21 százalékos árnövekedése révén. A cukrászati termékek behozatala 96,8 millió euróval 689,3 millió euróra emelkedett. A cukor és cukorkaáruk importértéke 95,8 millió euróval, a gyümölcsféléké 76 millió euróval, a húsból és halból készült termékeké pedig 74,9 millió euróval nőtt. Legnagyobb mértékben az olajos magvak importárbevétele csökkent (-352,8 millió euró) az előző évhez képest.

A magyarországi export erősen, az import valamivel kevésbé koncentrált. Az agrárexport értékének 76 százalékát, az import értékének 64 százalékát 10-10 árucsoport adta 2023-ban. Az öt legnagyobb értékű árucsoport - a gabonafélék, az állati takarmányok, a húsfélék, az ital, szesz, ecet, valamint az állati és növényi zsírok, olajok - részesedése a teljes agrárexportból 50 százalék volt. Az öt legnagyobb importértékű árucsoport - az állati takarmány, a húsfélék, a különböző ehető készítmények, a cukrászati termékek, valamint a tejtermék, tojás méz - aránya a teljes agrárimportból 38 százalékot ért el 2023-ban.

Az első tizenöt legnagyobb értékű exporttermék a teljes agrárexport árbevételének közel 60 százalékát adta, ugyanakkor az első tizenöt legnagyobb értékű importtermék a teljes agrárimport értékének 47,1 százalékát fedte le. Az exportban kulcsszerepet játszó termékek euróban számolt árbevétele a zöldségkonzerv, a napraforgómag-olaj, a kukorica, az etil-alkohol és a repce esetében csökkent az előző évi értékhez képest. Jelentősebb exportérték-növekedés az árpa esetében figyelhető meg, de emellett 17 százalékkal magasabb volt az üdítő, a tejcukor és az állati takarmány exportárbevétele is. Az árpa exportvolumene duplájára bővült, az exportár 27 százalékkal csökkent, így az exportárbevétel 51,9 százalékkal emelkedett. Volumenében az árpa után a búza nőtt a legnagyobb mértékben (+44,3 százalék), ezt követte a napraforgómagolaj 9,4 százalékos növekedéssel. A kukoricát, az etil-alkoholt és a tejcukrot számottevő volumencsökkenés érintette.

A legnagyobb értékben az állati takarmányok, a kenyér, kalács és egyéb pékáru, valamint a sertéshús kerültek behozatalra. Az első tizenöt legfontosabb importtermék átlagárait főként 20-30 százalékos eltérések jellemezték, nagyobb mértékben a cukor, a sertéshús, az élő sertés, valamint az üdítő ára emelkedett. Volument tekintve a megfigyelt időszakban a visszaesés volt jellemző az importtermékekre, de az élő sertés, a sajt és túró, valamint a kolbász- és szalámifélék mennyisége 12-15 százalékkal emelkedett.

A feldolgozatlan termékek 2013-2017-ben az agrárexport árbevételének 31-33 százalékát biztosították, 2018-ban ez az arány 29 százalékra mérséklődött, ami elsősorban a kukorica- és búzaexport visszaesésének volt tulajdonítható. A részesedés 2019-2021 között újra 30 százalék fölé emelkedett, majd 2022-ben ez az érték 27 százalékra esett, 2023-ban pedig további csökkenést volt tapasztalható (26 százalék), melynek oka a kukoricaexport jelentős visszaesése. Az elsődleges feldolgozottságú termékek aránya - a 2018. évet kivéve - évek óta 30 százalék vagy a felett alakult, 2023-ban 33 százalékot ért el. A magas feldolgozottságú termékek részesedése 2013-2017 között 34-39 százalékot tett ki, 2018-ban 42 százalékra emelkedett, 2019-2022-ben pedig 37-39 százalékot ért el. Ez az arány 42 százalék felé bővült 2023-ban. A változás hátterében egyrészt a mezőgazdasági alapanyagok exportértékének csökkenése, másrészt a feldolgozott termékek exportjának növekedése áll.

Az agrár-külkereskedelmi forgalom 85,7 százalékát az uniós országokkal bonyolította Magyarország 2023-ban. A régi tagállamok részesedése 48,5, az új tagországoké 35,5 százalék volt a teljes agrárkülkereskedelmi exportból. Az EU tagországaiba irányuló agrárkivitel értéke 1,1 százalékkal, a behozatalé 5,3 százalékkal nőtt. Az Európai Unión kívüli, harmadik országokkal folytatott agrár-külkereskedelmi export 2,7 százalékkal emelkedett 2023-ban. Az export értéke (2143,5 millió euró) 56 millió euróval, az import értéke (1185,7 millió euró) 317,3 millió euróval csökkent 2022-höz viszonyítva. Az aktívum (957,9 millió euró) 373 millió euróval volt több, mint a bázisévben.

Az első öt legnagyobb exportpiac - Németország (1844 millió euró), Olaszország (1690 millió euró), Románia (1653 millió euró), Ausztria (1134 millió euró) és Lengyelország (750 millió euró) - együttes részesedése a teljes agrárexportból 52,8 százalék volt 2023-ban. Az Olaszországba és Romániába irányuló kivitel értéke 8,2-8,2 százalékkal nőtt, a Németországba és Ausztriába szállított export 12, illetve 7,4 százalékkal csökkent, a lengyelországi kivitel pedig nem változott. A tíz legfontosabb exportpartner közül a Franciaországba irányuló export bővült a legnagyobb mértékben (10,2 százalékkal) az előző évhez képest.

Az agrárimport négyötöde tíz országból érkezett (melyből kilenc EU-tagország) 2022-ben és 2023-ban is. Az import vonatkozásában az öt legfontosabb partner - Németország (1650 millió euró), Lengyelország (1267 millió euró), Szlovákia (1013 millió euró), Hollandia (785 millió euró) és Ausztria (660 millió euró) - részesedése a teljes agrárimport értékéből 54,5 százalékot ért el 2023-ban. A meghatározó partnerországok körében jellemzően 5-25 százalékkal emelkedett az adott országból Magyarországra szállított agrár- és élelmiszeripari termékek értéke, azonban a Romániából és Ukrajnából érkező import 20,7, illetve 35 százalékkal visszaesett a bázisidőszakhoz képest.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?