A klímaváltozásnak és a vándormadaraknak köszönhetően megjelent Magyarországon a nem őshonos, invazív Hyalomma kullancs.
Elképesztően eseménydús volt a 2025-ös év a magyar agráriumban, az Agrárszektor pedig idén is minden témáról beszámolt.
Új élősködő faj jelent meg Magyarországon: a japán szarvas-kullancslégy első hazai példányait azonosították.
Az őszi túrák fokozott veszélyeket rejtenek a kutyák számára, a lehullott avar alatt aktív kullancsok súlyos betegségeket.
2021 óta összesen 26 Hyalomma kullancsot azonosítottak itthon, amelyek a klímaváltozás következtében egyre inkább képesek megtelepedni hazánkban.
A Lyme-kór világszerte előfordul, Európában és Magyarországon is számottevő közegészségügyi jelentőséggel bír.
A kullancslegyek egyre gyakoribb jelenléte figyelhető meg a hazai erdőkben, ami a túrázók számára növekvő kellemetlenséget okoz.
A klímaváltozás miatt veszélyes vírust terjesztő kullancsok telepedhetnek meg Magyarországon a jövőben.
A vadon élő állatok képesek terjeszteni a háziállatok betegségeit, ugyanakkor a háziállatok járványai is átterjedhetnek a vadállományra.
Számos betegséget okozhatnak a kullancsok, így elsődleges fontosságú az ellenük való védekezés.
Egyre veszélyesebbek a kullancsok Magyarországon, fontos lenne ellenük a védekezés.
Vannak olyan kerti növények, amelyeket kifejezetten kedvelnek az emberre és állatra is veszélyes kullancsok.
Az általuk terjesztett betegségek komoly veszélyt jelentenek emberekre és háziállatokra egyaránt.
Egy eddig soha nem látott, azonosítatlan albínó kullancsot találtak Magyarországon.
Elképesztően eseménydús volt a 2024-es év a magyar agráriumban, az Agrárszektor pedig idén is minden témáról beszámolt.
A WELV-t korábban sem állatokban, sem emberekben nem mutatták ki, a 2019-i észlelés után kezdték el keresni a szakértők a kórokozót.
Már nemcsak időszakosan kell a kullancsokra figyelnie az állattartóknak, hanem egész évben a változó klímának köszönhetően.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
Országszerte megkezdődtek a tavaszi trágyázási munkák a földeken, ami miatt több helyen átmeneti, intenzív szaghatásra kell számítani.
A nyári kapás növények a vetés óta alig vagy egyáltalán nem kaptak természetes öntözést, és az őszi vetésekre vonatkozóan is egyre többfelé tapasztalható aszály.
A külpiaci terjeszkedés ma már nem csupán lehetőség, hanem stratégiai irány a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.
Lengyelországban a zöldség az idei szezonban komoly árnyomás alá került, amit egyrészt a vártnál nagyobb belföldi kínálat okozott.
