Talán az utolsó pillanatban kapott mentőövet a magyar haltermelés az augusztusban megnyíló pályázatokkal. 2025. augusztus 10-én nyílt meg az akvakultúra beruházásokat segítő pályázati kiírás kérelembenyújtási időszaka, amely a tevékenység teljes vertikumát is lefedte, és amire a tógazdaságok és az ágazat intenzív termelést folytató szereplői is pályázhattak. Erről még augusztusban beszélt az Agrárszektornak Timmel Ede, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) ügyvezető igazgatója, aki azt is elárulta, hogy az egyes támogatási felhívásokra különböző mértékű érdeklődést tapasztaltak az ágazat szereplői részéről. A szakembert most arról kérdeztük, hogy mi várható a karácsonyi időszakban, amikor egyébként az összes hazai halfogyasztás 40%-a realizálódni szokott.
Mire készülhetnek a magyarok a karácsonyi időszakban?
Timmel Ede elmondta, hogy bőséges és kiváló minőségű magyar halkínálat áll rendelkezésre a karácsonyi időszakban. Ennek oka, hogy a hazai tógazdaságok hagyományosan erre az időszakra időzítik a nagyszabású lehalászásokat, így a fogyasztók élő és feldolgozott haltermékek széles választékához juthatnak hozzá. A MA-HAL ügyvezető igazgatója beszélt arról is, hogy az árak tekintetében a tavalyi árszinthez hasonló árak jellemzőek, annak ellenére, hogy a termelési költségek jelentősen növekedtek. A szakmaközi szervezet által közzétett, tájékoztató jellegű kiskereskedelmi irányárak a következők:
- Élő ponty: 2000-2500 Ft/kg
- Pontyszelet: 3500-4500 Ft/kg
- Afrikai harcsafilé (bőr nélkül): 4500-5500 Ft/kg
- Szürkeharcsafilé: 7000-9000 Ft/kg
- Busaszelet: 1500-2000 Ft/kg
Timmel Ede hozzátette, hogy ezek az árak boltonként és régiónként eltérhetnek, de összességében elmondható, hogy a termelők célja az volt, hogy a magyar családok a korábbi évekhez hasonló árakon juthassanak hozzá a hazai haltermékekhez. Mint fogalmazott,
a következő időszakban az árak alakulását továbbra is elsősorban az időjárási viszonyok és a termelési költségek határozzák meg.
Hogyan tudnak a tógazdaságok segíteni a klímaváltozás elleni küzdelemben?
A MA-HAL ügyvezető igazgatója azt is elmondta, hogy a tógazdaságok kiemelt szerepet töltenek be a vízgazdálkodásban és az aszály elleni védekezésben. A halastavak nagy kiterjedésű vízfelületei természetes víztározóként működnek, hozzájárulva a helyi vízháztartás stabilizálásához és a mikroklíma javításához. Timmel Ede rámutatott, hogy különösen fontos az őszi lehalászás időszaka, amikor a tavak vizének szabályozott leeresztése történik. Ez a víz nem vész el, hanem a tájba kerül visszajuttatásra, ahol támogatja a környező területek talajnedvességét, élőhelyeit és vízkészleteit. Ez a gyakorlat közvetlen segítséget jelent az aszály hatásainak mérséklésében, és fontos eszköze a klímaváltozás következményeihez való alkalmazkodásnak.
A tógazdaságok tehát nemcsak élelmiszer-termelő egységek, hanem aktív szereplői a fenntartható vízgazdálkodásnak és a klímavédelemnek is, ami hosszú távon társadalmi és környezeti szempontból egyaránt kiemelt jelentőségű
- tette hozzá Timmel Ede.









