Gelencsér Csaba, a Pergető Kalandok horgásztúra-vezetője rekordméretű, 190 centiméteres harcsát fogott a Balaton középső medencéjében.
Óriási érdeklődés tapasztalható a hazai halászati és haltermelési ágazatban a megnyíló pályázatok iránt.
Rekordméretű, 231 centiméteres harcsát fogott a Fertő-tavon Zsoldos Márton és testvére.
Az időjárás és a gazdasági helyzet is egyre jobban szorongatja a magyar halászati ágazatot.
Hiába a folyamatosan fejlődő halgazdálkodási szakrendszer, évente majdnem ötvenszer kell közbeavatkozni a haltelepítések miatt.
Hiába növekszik szépen az Európai Unióban az akvakultúra, Norvégia még mindig egymagában lepipál minket.
A nehézségek miatt csak közepes termés lett pontyból 2024-ben, a süllő viszont szépen fejlődött.
A nehézségek ellenére idén is biztosított a magas minőség a karácsonyi halkínálatban.
Lévai Ferenc szerint a 2024-es év sem alakult jól, az ágazat problémái évek óta súlyosbodnak, versenyhátrányba kerültünk a szomszéd országok tógazdaságaival szemben.
Idén a ponty és a szürkeharcsa ugyanolyan áron lesz elérhető a piacokon, mint tavaly.
A támogatás akár már 1 hektáros tóterület esetén igényelhető a haltermelők számára.
Az ívásra visszatérő lazacot száma azonban évek óta csökken, rekord alacsonyra esett 2021-ben és 2023-ban is.
A klímaváltozás és annak következményei elintézhetik a lazactenyésztést a norvégoknál.
Elengedhetetlen az akvakultúra-ágazat versenyképességének növelése Magyarországon.
Az elmúlt évek növekedése után tavaly jelentős visszaesés volt megfigyelhető a magyar haltermelésben.
Még mindig rengeteg mendemonda kering az angolnákról Magyarországon, pedig őshonosak nálunk.
Az elmúlt ötven év leggyorsabban növekvő mezőgazdasági ága lett az akvakultúra, amelyben van még potenciál a FAO közlése szerint.
Hiába fejlődik az európai uniós tagállamok haltermelése, egyelőre a nyomába se érhet Norvégiának.
Nincs más út az ágazat előtt, kénytelenek lesznek távoli országokból dolgozókat toborozni.
Hiába reménykedtek a csodában, végül 2023-ban is közepes évet zárt a magyar halágazat.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
