Az egyidejű spanyol és marokkói termelési nehézségek az uniós piacok ellátására vonatkozóan is kockázatot jelenthetnek.
A nehézségek miatt csak közepes termés lett pontyból 2024-ben, a süllő viszont szépen fejlődött.
A meleg lakásban gyorsan hullani kezdenek a karácsonyfa tűlevelei, nem érdemes elpazarolni.
A fehér karácsony mellett az északi, száraz bukószelek is dolgoztak Magyarországon.
Csendes, nyugodt idő jön, de az év utolsó napjaiban érkezik a fordulat Magyarországon.
A karácsonyi fogyasztása átlagosan 513 kg CO2-egyenértékű kibocsátást eredményez, ez több mint 23-szorosa az átlagos napi 22 kg-os értéknek.
Mindenhol jóval hidegebb volt, mint egy nappal korábban, köszönhetően annak, hogy kiderült az ég és leállt a szél.
Valódi karácsonyi hangulat alakult ki a Mecsekben, ahol majdnem térdig érő hótakaró alakult ki.
A fenyő nem csak karácsonyi jelkép, hiszen gyógynövény, emellett étel-, ital alapanyag is lehet.
A karácsonyi időszakban a prémium alapanyagok iránti kereslet jelentősen emelkedik.
Meglepő módon nem a Kékestetőn hullott le hazánkban a legtöbb hó karácsony reggelére.
A mai nap folyamán havazásra, havas esőre és esőre is számíthatunk, viharos széllökések mellett.
Családokat és generációkat kötnek össze a karácsonyi vacsora gasztronómiai hagyományai.
Nem csak a fenyő örökzöld, hanem a vita is, hogy a műfenyő vagy az igazi fa a jobb választás.
Most már egyre jobban körvonalazódik, hol lesz fehér a karácsony Magyarországon.
Természetes környezetében karácsony táján virágzik, éghajlatunkon pedig hűvösebb helyen, 15-20 fok között érzi jól magát.
Bár a nappali enyhébb hőmérsékletek és az eső csökkenthetik a hótakarót, sok helyen maradhat fehér karácsony.
Idén karácsonykor mélyebben kell a pénztárcába nyúlni, ha diós vagy mákos bejglit sütne valaki otthon.
Az idei évben a hipermarketek és diszkontláncok között intenzív árverseny alakult ki, ami árcsökkentéseket eredményezett a tavalyi évhez képest.
Az indiai szamóca, más néven pimpó egyre nagyobb területeket hódít meg itthon, de fogyasztása nem ajánott.
A klímaváltozás és a megváltozott tájhasználat következtében egyre nagyobb kockázatot jelentenek az erdőtüzek.
Itt a figyelmeztetés, miszerint a Közel-Keleten és Európában is rendkívüli hőhullámok és vízhiány tapasztalható.
A tavaszi fagyok várhatóan 10-15%-kal csökkentik majd az országos termést, de egyes fajták esetében 50-60%-os lehet a kiesés.
Több kutatás igazolja, hogy a túlzott műtrágyahasználat, valamint a nem megfelelő talajerő-gazdálkodás és talajművelési gyakorlatok jelentős károkat okoznak.
