Ha így megy tovább, 10 éven belül eltűnhet a magyar zöldségtermelés

Ha így megy tovább, 10 éven belül eltűnhet a magyar zöldségtermelés

Nagy Z. Róbert
Az enyhe tél, a késő tavaszi fagyok, a nyári aszályos időszakok és az azokat megszakító özönvízszerű esőzések, és úgy általában az egyenlőtlen csapadékeloszlás nem segíti a kertészeti ágazatot. Ezeknek a káros hatásoknak a csökkentésére, kivédésére vannak módszerek, ám azoknak költségvonzata is van, ami megjelenik a termés árában. Az éghajlatváltozás magyar mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról szó lesz az AgroFuture 2024 Konferencián is május 23-án Kecskeméten, ahova most még tudsz jelentkezni! 

Minden változik, és szinte egyszerre

A változó időjárási viszonyok, a szélsőséges időjárási események, valamint a hőmérséklettel és csapadékkal kapcsolatos változások mind jelentős kihívások elé állítják a mezőgazdasági termelőket. Az egyik legfontosabb változás, amivel szembe kell néznünk, az az átlaghőmérséklet emelkedése. Ez jelentős hatással lehet a növények életciklusára és terméshozamára. A hőmérséklet emelkedése rövidebb tenyészidőt eredményezhet néhány növényfajnál, ami csökkentheti a termés mennyiségét és minőségét. A csapadékviszonyokban is láthatóak változások, a klímaváltozás egyenetlenebb csapadékeloszlást hoz. Sok területen több száraz időszak és hosszabb aszályos periódus várható, miközben más területeken több és intenzívebb csapadék hullhat. Az aszály és a túlzott csapadék mindkettő jelentős kihívásokat jelentenek a mezőgazdászok számára, és az öntözési technológiák és a vízgazdálkodás új megközelítéseinek kidolgozása elengedhetetlen lesz. A klímaváltozás befolyásolja egyes növények termeszthetőségét egy adott területen.

Szinte mindent fejleszteni kell

E problémák hatásainak enyhítésére innovatív technológiai megoldások is vannak - vagy készen, vagy kialakulóban -, de a termesztett fajok nemesítéssel is ellenállóbbakká tehetők. A precíziós gazdálkodás is nyújthat megoldásokat: ami az adott területen a növények igényei alapján alkalmazott megfelelő trágyázást, öntözést és permetezést jelenti. Ez segít maximalizálni a terméshozamot és minimalizálni a tápanyagok és víz felhasználását. Az öntözési technológiák innovációja segítheti az aszályos időszakok kezelését és a víz hatékony felhasználását. Az időjárás szélsőséges változásaival és a környezeti kockázatokkal szembeni védelem érdekében fontos a kultúrák diverzifikálása is. A többféle növényfaj termesztése olyan esetekben, amikor egyik kultúra hirtelen kiesik a termesztésből, csökkentheti a kockázatot és biztosítja a mezőgazdasági tevékenységek folytonosságát. A minél fejlettem időjárás-előrejelzések használata segíthet a termelőknek a döntéshozatalban.

A témáról megkérdeztük a FruitVeB elnökét is

A klímaváltozás miatt várhatóan mely kertészeti növények lesznek azok, melyek termesztése már most, vagy a közeljövőben gazdaságtalanná válik, vagy teljesen ellehetetlenül hazánkban?

Dr. Apáti Ferenc: Kétségtelenül van hazánkban néhány olyan faj, amelynek nem kedveznek a klímaváltozással átalakuló környezeti feltételek, és a gazdasági peremfeltételek sem. Azonban még sem annyira a növényfajt helyeznénk a középpontba, hanem a termelés körülményeit. A klímaváltozás hatását a tavaszi fagykárok és az aszályos időszakok felszaporodásán keresztül érzékeljük leginkább, de nem kímélnek bennünket a jégeső károk sem, vagy gyakran jelentenek gondot az erős (nap)sugárzási viszonyok.

A hajtatott zöldségtermesztés egész jól tud alkalmazkodni az időjárási hatásokhoz, de a szabadföldi zöldségtermesztésben védtelenek vagyunk. Itt leginkább a csapadékhiányos időszakok jelentenek gondot, ezért szabadföldi zöldségtermesztést a jövőben csak 100 %-ban öntözött körülmények között tudunk elképzelni. A frisspiaci gyümölcstermesztésben nincs más út, mint mindhárom jelentős kárnem ellen egyszerre védeni az ültetvényt: vagyis öntözött, jéghálóval takart, fagyvédelmi technológiával ellátott, és művelési rendszerét tekintve intenzív, szuperintenzív ültetvények lehetnek csak versenyképesek.

Az ipari gyümölcs (feldolgozóipari alapanyag) termelése a jégháló többlet beruházási költségét általában nem bírja el, de itt is öntözött, és valamilyen fokon fagyvédett ültetvényekben kell gondolkodnunk. Ha még is fajokról beszélünk, akkor úgy tűnik, hogy ezt a klímát egyre nehezebben bírják egyes saláta-, és káposztafélék (brokkoli, karfiol, kínai kel stb.), de gyümölcsökben is találunk a klímát nem, vagy rosszul viselő fajokat (málna, szeder, fekete ribiszke, köszméte), melyek termesztése gyakorlatilag megszűnt mára hazánkban. A tavaszi fagykárok a kajszi-, és őszibarackban jelentenek legnagyobb fenyegetést, de a fagykáros években a terméskiesést a piac egészen jól „tolerálta” az árak emelkedésével.

Vannak-e olyan fajok, melyek termesztését pont a klímaváltozás miatt lehet majd megkezdeni hazánkban akár üzemi méretekben?

Dr. Apáti Ferenc: Vannak olyan jövevények - egyelőre inkább kuriózumként - amelyek általában délről terjednek észak felé: ilyen a kivi és a füge, a zöldségek között pedig az édesburgonya, amit 15-20 éve még nem termesztett hazánkban szinte senki. Valószínűsíthető azonban, hogy ezek a mediterrán eredetű gyümölcsfajok tíz éven belül még nem terjednek el jelentősen (meghatározó, árutermelő gazdaságok területén) hazánkban, mert azért mégis csak versenyhátrányban leszünk a származási helyük kedvezőbb klimatikus adottságai miatt. Nagyon hosszú távon viszont bármi elképzelhető.

A klímaváltozás hatásai a kertészeti termesztésben valamelyest kontrollálhatók (öntözés, fagyvédelmi gépek, jégháló...). Ezekre megéri építeni, vagy ezek annyira megemelik a termesztés költségeit, hogy hiába a megmentett termés, ha magas áron lett előállítva, nem lesz piacképes?

Dr. Apáti Ferenc: A klímaváltozás és a növekvő időjárási szélsőségek miatt most már nem elég a gyümölcsösökben régi védekezési formák (füstölés, meszelés, vizes permetezés, légkeveréses fagyvédelem) használata: a fagyvédelmi technikákat ma már modern, nemzetközi és hazai precíziós technikákkal kell ötvözni. Vagyis csak úgy készülhet fel a következő évek kihívásaira az ágazat, ha több alternatív technikát és technológiát egyszerre vetnek be az ágazat szereplői.

Inkább egy más hangot ütnék le: ahhoz, hogy az ágazatot ki tudjuk szolgálni a megváltozott klimatikus és gazdasági körülményekhez alkalmazkodó fajta-, és technológiai háttérrel, égető szükség van jól felszerelt, korszerű fajtaadaptációs és technológiai kísérleti állomásokra (melyekkel jelenleg lényegében nem rendelkezünk), különben a magyar zöldség-gyümölcs termesztés tíz éven belül eltűnik a térképről.

Még az éghajlat megváltozása nélkül is kritikus szerepe van az öntözésnek, amellyel nagyon sok kedvezőtlen hatás tompítható vagy akár eliminálható, és a fagyvédelmi módszerek (amelyek némelyike szintén vizet igényel) is mérsékelhetik a tavaszi fagyok pusztító hatásait. Hosszabb távon azonban az adaptáció a legfontosabb, mivel a klímaváltozás hatásait visszafordítani nem tudjuk, vagy ha igen, akkor az csak egy nagyon lassú, több évtizedes folyamat keretében lehetséges - addig egy gazda vagy egy ágazat már rég tönkremegy.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?