2024. április 25. csütörtök Márk
Ömlik az import sertés a magyar vágóhidakra, mégis csökken a vágások száma

Ömlik az import sertés a magyar vágóhidakra, mégis csökken a vágások száma

agrarszektor.hu
A magyarországi vágóhidakon a legfrissebb statisztikák szerint mintegy 8,3 százalékkal kevesebb szarvasmarhát vágtak le 2023 első fél évében, mint az előző év azonos időszakában, a sertésvágások száma pedig 2,5 százalékkal maradt el a 2022-es év első felétől. A képet javítja, hogy a baromfivágások 6,5 százalékkal, a juhvágások pedig 24,2 százalékkal emelkedtek a vizsgált időszakhoz képest. A helyzetet árnyalja, hogy a legtöbb haszonállatnál évről évre jelentős csökkenések figyelhetők meg az állományokban.

A hazai vágóhidakon 206 ezer tonna sertést és 240 ezer tonna baromfit vágtak 2023 első fél évében. Darabszámot tekintve 44,4 ezer szarvasmarhát vágtak, ami 8,3%-kal kevesebb az előző év azonos időszakánál. A sertéseknél ez a szám 2 millió 184 ezer, a baromfiknál pedig 105,9 millió, ami az előbbieknél 2,5%-kal, az utóbbiaknál 6,5%-kal kevesebb a 2022-es év január-júniusi időszakához képest - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb kiadványából. A baromfifélék csoportjában a pulykavágás esett vissza jelentősen, 22,6%-kal, a liba- és a kacsavágás azonban - az alacsony bázishoz képest - erősödött. A libavágás mintegy 17,5%-kal, a kacsavágás pedig 20,9%-kal nőtt ebben az időszakban. A vágások számának csökkenése már 2023 első negyedévében megfigyelhető volt, igaz, akkor a baromfivágások 11%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Külön érdekesség, hogy amíg az év első három hónapjában a libavágás még visszaesést mutatott a bázisidőszakhoz képest, féléves összevetésben már jelentős növekedést regisztráltak az AKI Agrárstatisztikai Információs Rendszerében (ASIR).

EZ IS ÉRDEKELHET

Továbbra is csökkenőben a szarvasmarhavágások száma

Mint azt fentebb már említettük, szarvasmarhából 44,4 ezer darabot vágtak le 2023 első félévében, 8,3%-kal kevesebbet, mint az előző év hasonló időszakában. A levágott állatok élősúlya 23 ezer, hasított súlya 12 ezer tonna volt. Az élő- és a hasított súly is több mint 8%-kal maradt el az egy ével korábbitól. A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 3800 tonna felett alakult 2023. január-júniusban, míg a legmagasabb havi érték - az áprilisi - meghaladta a 4200 tonnát. A levágott szarvasmarhák 63%-a tehén, 18%-a pedig bika volt. A tehenek vágása 6,7%-kal, a bikáké 13%-kal csökkent, míg az üszők vágása 7,8%-kal nőtt a darabszám alapján 2023 első fél évében a bázisidőszakhoz képest.

Az import elsősorban Dániából, Ausztriából és Németországból érkezett 2023. január-májusban. A Dániából szállított élőmarha mennyisége meghaladta a teljes behozatal több mint egyharmadát ebben az időszakban. A KSH-adatok szerint a szarvasmarhák összlétszáma 885,3 ezer darab volt 2022. december 1-jén. Az állomány 2021 decembere óta 16,8 ezer darabbal, 2021 júniusa óta 17,4 ezerrel csökkent. A tehenek száma 418 ezer volt 2022. december 1-jén, 2200 példánnyal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Mi történik sertésfronton?

2023 első fél évében a magyarországi vágóhidakon 2 millió 184 ezer sertést vágtak le, 2,5%-kal, vagyis 55 ezer darabbal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A levágott állatok élősúlya összesen 257 ezer tonna, hasított súlya 206 ezer tonna volt, azaz az élő- és a hasított súly egyaránt 3,5%-kal múlta alul az előző év hasonló időszakának értékét. A sertésvágás élősúlyban havonta átlagosan 42 ezer tonna felett alakult, míg a legmagasabb havi érték, a márciusi megközelítette a 47 ezer tonnát. A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első fél évi 35,1 ezerről - több mint 15%-kal - 29,7 ezer darabra csökkent a 2023. január-júniusi időszakban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az élő sertés kivitelének volumene 10%-kal bővült, az import 3%-kal csökkent 2023 első öt hónapjában 2022 azonos időszakához képest (KSH), a forgalom nem változott számottevően. Az export 11,5 ezer tonna, az import 26,3 ezer tonna volt, azaz a behozatal a kivitelnek több mint a kétszeresét tette ki. Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Szlovákiába és Ausztriába irányult a 2023. január-májusi időszakban.

A sertésállomány a KSH adatai szerint közel 2,56 millió volt Magyarországon 2022. december 1-jén. Az állomány nagysága a 2021. decemberi létszámtól 6,2%-kal, 168 ezer darabbal, míg a 2022. júniusitól 157 ezerrel maradt el. Az anyakocák száma 147,8 ezer volt 2022 decemberében, az állomány egy év alatt 5,8%-kal, mintegy 9,1 ezer példánnyal csökkent.

Az európai országok között - az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján - a 22 millió darabot meghaladó sertésvágásával Spanyolország állt az első helyen, ezt követte Németország és Franciaország a 2023. január-májusi időszakban. A sertésállomány csökkenésével kapcsolatban Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke az Agrárszektornak elmondta, hogy

ezek a számok a valóságot tükrözik, de a sertés tekintetében elmondható, hogy jó ideje zajlik már az állomány csökkenése. A szakember rámutatott, hogy a tavalyi csökkenés nagyobb volt, mivel a 2022 első negyedévét megelőző 1-1,5 év során rendkívül kedvezőtlen körülmények voltak tapasztalhatóak az ágazatban. A sertésárak nemcsak Magyarországon, egész Európában nagyon alacsonyak voltak, ráadásul az elmúlt 4-5 év során az árakban olyan hullámzás volt megfigyelhető, ami végső soron sokakat elkedvetlenített. Magyarország ilyen téren nem lóg ki az európai átlagból.

EZ IS ÉRDEKELHET

Felpörögtek a baromfivágások, magára talált a libaágazat

Baromfiból 105,9 millió darabot vágtak 2023 első fél évében, 6,5%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. A levágott baromfi élősúlya összesen 319 ezer tonna, vágott súlya (tisztított, bontott súly) 240 ezer tonna volt ebben az időszakban. A baromfi túlnyomó részét - darabszám alapján a 85%-át - a csirke tette ki, amelyből 90 milliót vágtak, 6,2%-kal többet, mint 2022. január-júniusban. A baromfivágáson belül a pulykák számaránya 2,2% volt, a kacsáké 10,4%. Vágókacsából közel 11 milliót, libából 1,1 millió darabot vágtak 2023 első fél évében. Pulykából 2,3 millió darab került a vágóhidakra 2023. első félévben, ez 22,6%-kal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. Mint fentebb is említettük, az első negyedévben a baromfivágások mintegy 11%-kal voltak magasabbak az előző év első három hónapjánál, és a kacsavágások száma már akkor növekvő tendenciát mutatott, amihez most a libavágások is csatlakoztak. A pulykaágazatban azonban továbbra is egyre csökken a vágások száma.

Jelentős emelkedés a juhvágások terén

A magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma kissé meghaladta a 25 ezer darabot 2023 első fél évében, ami 24,2%-os emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Anyajuhból több mint 2900 darabot vágtak, amihez 148 tonna élősúly tartozott 2023. I-VI. hóban. A KSH adatai szerint a juhállomány 871,7 ezer volt 2022. december 1-jén, 15,3 ezerrel, vagyis 1,7%-kal kevesebb az egy évvel korábbi létszámnál. Az anyajuhok száma 2022 decemberében 693 ezer volt, 27 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, és közel 22 ezerrel múlta alul a 2022. júniusi értéket.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!