Meglepő, ami a magyar vágóhidakon zajlik: érdekes adatok láttak napvilágot
Több mint kétszer annyi bikát vágtak le 2025 első negyedévében, mint egy esztendővel korábban.
Több mint kétszer annyi bikát vágtak le 2025 első negyedévében, mint egy esztendővel korábban.
Több csirkét és sertést vágtak és dolgoztak fel a magyar vágóhidak 2024-ben, mint egy évvel korábban.
Továbbra is Ausztrália és Új-Zéland uralja a globális juh- és bárányhús-kereskedelmet.
Nincs túl fényes helyzetben az európai és a magyar sertéságazat, de azért vannak biztató előjelek is.
Egyre csökken a szarvasmarha és a sertés vágások száma, a baromfié ugyanakkor egyre emelkedik.
Az élőmarha-import csaknem egyharmadával nőtt 2023 január-október közötti időszakában az egy évvel korábbihoz képest.
Hiába folyamatos a csökkenés a húsfogyasztásban, nincs esély az árcsökkenésekre a sertéshúsoknál.
Továbbra is csökken a sertés- és marhavágások száma Magyarországon, de feljövőben vannak a baromfi- és a juhvágások.
Az Európában jelenleg játszódó folyamatok arra utalnak, hogy a jövőben nem lesz olcsóbb a sertéshús.
Komoly gondok figyelhetőek meg a német sertéságazatban, de a lakosság húsfogyasztása is több évtizedes mélyponton van.
Csaknem harmadával emelkedett a baromfihús behozatala Magyarországra.
Csökkent év elején a baromfivágások száma.
Az élő szarvasmarhák és a hús java része is exportra kerül.
A juhok döntő többsége pedig még mindig lábon hagyja el az országot.
A spárga ágazat világszerte a változó időjárással, a kínálat ingadozásával és a fogyasztói preferenciák változásával küzd.
A MATE 2025-ben a 6. legjobb a QS világranglistáján szereplő tíz hazai egyetem között
A Madárfigyelő Szolnok Természetvédelmi Egyesület új módszerrel próbálja visszaszorítani a Holt-Tisza térségében elszaporodott invazív állatokat.
Az Agrárminisztérium új, 15 milliárd forint keretösszegű pályázattal támogatja a tanyák fejlesztését.
A klímaváltozás senkinek és semminek sem kegyelmez, és ez a gin esetében sincsen másként.