Hihetetlen, de igaz: ennyiért melóznak a magyarok az ír húsfeldolgozókban

Hihetetlen, de igaz: ennyiért melóznak a magyarok az ír húsfeldolgozókban

agrarszektor.hu
Írországban, amely az Európai Unió egyik legnagyobb burgonyatermelője, de a tej- és hústermeléséről legalább ennyire ismert. A szigetország azonban jelentős munkaerőhiánnyal küzd, így a külföldiek rendkívül rövid időn belül elhelyezkedhetnek ott, jóformán bármelyik ágazatban. De mire számíthat az, aki az élelmiszeriparban, vagy a mezőgazdaságban szeretne dolgozni? Milyen körülmények és milyen fizetés vár arra, aki egy ilyen helyen áll mnukába? Az Agrárszektor erről kérdezte meg az Írországban élő és dolgozó magyarokat.

Az Írország középső részén élő Ferenc már 9 éve dolgozik az élelmiszeriparban, de szerinte ez az ágazat, különösen a húsipar eléggé alulfizetettnek számít. Mint fogalmazott, a környékre a minimálbér a jellemző, és a 13,6 eurós órabér (ami a 39 órás munkahéttel 2200 eurós, vagyis több mint 750 ezer forintos fizetést jelent) csak több éves ott dolgozás után érhető el. Ferenc szerint a nettó heti fizetés inkább a 380-470 euró között mozog, ami körülbelül 574-710 ezer forintnak felel meg havonta, de a főváros felé közeledve a fizetések lényegesen emelkednek. Az adózási rendszerről viszont elismerően nyilatkozott, mint mondta, ha az ember éves jövedelme nem éri el a bruttó 37700 eurót, akkor a teljes levonás csak mindössze 13-14%-os lesz.

Ferenc beszélt arról is, hogy a húsiparban igazából komolyabb nyelvtudásra sincs szükség, mivel a gyárakban többnyire mozgó szalagmunka van. Jelenleg a külföldi munkavállalók zömét kelet-európaiak, moldávok, brazilok és kínaiak teszik ki, akik hajlandóak többen is egy lakásban vagy albérletben együtt lakni, ezzel ugyanakkor rendkívüli módon felverték az ingatlanok értékét és az albérletek árát. Ez pedig a fővároshoz és a nagyobb városokhoz közeledve még jelentősebb probléma lesz. Ferenc szerint a lakhatási válság közel 100%-os, frissen érkező munkavállalóként hihetetlenül nehéz megfelelő kiadó ingatlant találni. Ahogy Ferenc fogalmazott, a munkatempó 10 év alatt 30-40%-kal megemelkedett, a bérfejlesztés viszont átlagosan 6% körüli. Mivel az olcsó munkaerő előnyt élvez, ezért a magyar munkavállalókat már nem toborozzák olyan mértékben, mint az uniós csatlakozást követő években. Ferenc beszélt arról is, hogy a magyar munkavállalók inkább családostul költöznének ki Írországba, de mivel a kiadó albérletek vidéken is 1200 euró felé mozognak, Dublinban pedig egy 4-6 m2-es szobáért 900 eurót, egy teljes házért pedig 3000 eurót is elkérhetnek, így már nem lehet olyan megtakarításokat felmutatni, mint korábban. Akik azonban véglegesen letelepültek, mint ők is, azok lényegesen jobb feltételekkel számolhatnak: nem kell az albérlet miatt aggódniuk, a banki lakáshitel pedig az albérletek árának a töredékét teszi csak ki.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ferenc beszélt arról is, hogy az ír állam a húsipari szakmunkás bizonyítványt nem ismeri el szakképesítésként. Ennek az lehet az oka, hogy elismerés esetén a cégeknek szakmai bért kellene adnia a munkavállalóknak, ami nagyjából a duplája a minimálbérnek. Ferenc elmondta, hogy Írországban 3 nagy húsipari cég van, az állam pedig érdekelt ezek zökkenőmentes működésében. Az ír szakszervezet azonban nem mindig a munkavállalók érdekeinek megfelelően jár el, ez akadályozza a normális béremelés megvalósulását. Ahogy az ír gazdaság minden területén, a húsiparban is jelentős a munkaerőhiány, nagy az elvándorlás. Ennek egyrészt a keresetek, másrészt pedig a munkakörülmények az okai. A munkaerő mellett a szakmai képesítés hiánya is egyre komolyabb méreteket ölt: mivel az ír állam nem ismeri el a szakmunkásképzés létjogosultságát, így lényegesen megfogyatkoztak az országban a szakképzett hentesek. Ferenc úgy vélte, ez nem jó irány, mivel szerinte a cégek teljesen a profitorientáltság irányába mentek el, a munkavállalók igényeivel nem foglalkoznak, csak azt nézik, hol tudnak a költségeiken lefaragni.

A nyelvtudásra egy kérdés erejéig visszatérve Ferenc elismerte, hogy akik beszélnek angolul, azok több lehetőséggel bírnak azoknál, akik nem. Ez pedig a munkahelyválasztás és -változtatás terén előnyt jelenthet. Akik jól beszélik a nyelvet, azok már a kereskedelemben is el tudnak helyezkedni, ahol már a 16 euró feletti órabérek se ritkák, de a feldolgozóiparban, például a zöldségfeldolgozókban vagy a raktározás területén a nyelvtudás majdnem érdektelen. Ferenc elmondása szerint a mezőgazdaságban a farmerek bárkit alkalmaznak, aki tudja kezelni a gépeket, vagy képes megtanulni azt, illetve önállóan dolgozni, de a szolgáltatóiparban és a kereskedelemben az angol nyelvtudás elengedhetetlen.

Az Agrárszektor érdeklődésére egy válaszadó is megerősítette a Ferenc által elmondottakat. Mint mondta, Írország nyugati részén, Limerick megyében van egy vágóhíd, ahova mindig keresnek embereket. Ide nyelvtudás nem kell, összesen talán 20 országból vannak munkások. Az elmondások alapján itt sok az orosz, de állítólag egy magyar munkavállalója is van az üzemnek. Egy másik válaszadó pedig tudni vélte, hogy Cavan megyében az egyik helyi birkatenyésztő is szokott keresni ideiglenes munkára embereket. Ide már kell a nyelvtudás a szerszámok és a munkaeszközök miatt, de a helyi nyelvjárás megértése már felér egy nyelvvizsgával. A farmer az elmondások alapján alkalmanként 13 eurós óradíjat fizet a beugróknak, készpénzben. Ez azonban a válaszadó szavai szerint nem egy életpálya modell, erre életvitelszerű kint tartózkodást építeni nem lehet.

Az írországi magyarok beszámolói alapján az ír húsiparban se nehéz - hazai viszonylatban - jól fizető állásokhoz jutni. És bár az feldolgozóiparban a nyelvtudás nem létszükséglet, ha valaki jobban fizető munkában gondolkodna, akkor bizony képesnek kell lennie megszólalni angolul és megértetnie magát a helyiekkel. A lakhatási költségek azonban jelentősen csökkenthetik ezen fizetések csáberejét, mivel jóval kevesebb megtakarítással lehet számolni miattuk. Az Agrárszektor korábban megkérdezte az olvasóit, hogy milyen feltételek mellett mennének ki dolgozni külföldre a mezőgazdaságba vagy az élelmiszeriparba.

EZ IS ÉRDEKELHET
Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?
AgroNapló  |  2024. június 25. 05:58