2024. május 12. vasárnap Pongrác
Ki nem találnád, mivel poroztak be gyümölcsfákat Japánban: eláruljuk, nem méhekkel

Ki nem találnád, mivel poroztak be gyümölcsfákat Japánban: eláruljuk, nem méhekkel

agrarszektor.hu
Szappanbuborékok felszínén szállított virágporral sikerült megtermékenyítenie körtefákat egy japán kutatócsoportnak.

A méhek számának globális csökkenése miatt a tudósok régóta kutatják a beporzás alternatív módszereit. Vannak, akik drónokkal kísérleteznek, mások a molylepkéknek, vagy éppen a hangyáknak szánnának nagyobb szerepet a növények beporzásában. A legújabb eredményeket pedig japán kutatók produkálták, akik egy speciális buborékágyúból fújtak ki finom gömböcskéket, melyek 95%-ban sikeresen porozták be a körtefák virágait. Jelenleg a beporzó szappanbuborékokat kilövő drónokat tesztelik, derült ki a HVG.hu cikkéből.

A beporzás sok gyümölcs- és zöldségféle termesztésének alapja, ezért a kutatók többféle módszert megvizsgáltak már. Amikor drónok közvetlenül szórtak pollent a növényekre, az eljárás közben károsították a virágokat, noha csak két centiméteresek voltak.

Mijako Eidzsiro, a japán Tudományos és Technológiai Kutatóintézet munkatársa egy nap az otthonukhoz közeli parkban játszott a kisfiával, buborékokat fújtak. Az egyik buborék a gyerek arcára szállt, Mijako innen merítette az ötletet.

A fiam arcának semmi baja se lett az ütközéstől, ezért az jutott eszembe, hogy a virágoknak se ártana a szappanbuborék és ideális szállítója lehetne a pollennek

- mesélte Mijaki Eidzsiro.

Laboratóriumban mikroszkóppal megállapították, hogy a buborék valóban szállítja a virágport. Mijako és kollégái olyan "kémiailag feljavított" buborékot fejlesztettek ki, amelyiknek darabja akár 2000 virágporszemet is szállít. A találmányt egy körtéskertben próbálták ki. A buborékok kilövése után mintegy két héttel jelentek meg a gyümölcskezdemények nagyjából olyan mennyiségben, mint amikor méhek nélkül, kézzel, tollseprűvel porozzák be a gyümölcsfákat.

Nem volt jelentős különbség a kézi és a szappanbuborékos porzás sikere között, az utóbbi nagyjából 95%-ot ért el az előbbihez képest

- magyarázta Mijako Eidzsiro.

Az iScience által ismertetett eredmények szerint drónokkal két méteres magasságból 90%-os volt a sikerráta.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Új rendezvény a fenntarthatósági követelményeről és innovációs lehetőségekről!
AgroFood 2024
Országos jelentőségű rendezvény az élelmiszeripari vállalkozások számára!
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Tudatos vállalati energiamenedzsment a hazai cégeknek!
Agrárium 2024
Jön a tavasz kiemelkedő agráripari konferenciája!
EZT OLVASTAD MÁR?