A magyar mezőgazdaság előtt álló kihívások csak fejlesztéssel, technológiai megújulással és együttműködésekkel kezelhetők.
Bár az idei év ismét komoly kihívásokat tartogatott az agrárium számára, a védekezés és a technológiai fejlesztések eredményei már most láthatók.
Több gazda keresi az alternatív tápanyag-utánpótlást szolgáló készítményeket – mutatjuk, mit kell tudni róluk.
Nem meglepő, hogy az őszi vetések előkészítésénél az egyik legfontosabb szempont a vízmegtartás.
Továbbra is nagyon valószínűtlen, hogy a rovarok fő táplálékforrássá válnak, az emberek ugyanis erősen elutasítóan reagálnak a rovarfogyasztásra.
Egy friss kutatás szerint a fekete katonalégy lárvája értékes adalékanyag lehet a baromfitakarmányokban.
A hirtelen jövő csapadék, az aszály és a kánikula is felborítja a terveket, folyamatos alkalmazkodásra van szükség.
Elindult a CONTEMFood projekt az Állatorvostudományi Egyetemen, nem akármit vizsgálnak.
A mentes termékek piacán indítana felmérést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) munkacsoportja.
A döntés újabb mérföldkő az ehető rovarok európai élelmiszerpiacon való megjelenésében.
Bár egyre elfogadottabbak az alkoholmentes sörök, azért társaságban még nem illik beszélni se róluk.
A magyar fiatalok nyitottak a rovarfogyasztásra, csak az étel ne hasonlítson az eredeti állapotára.
Magyarországon jelenleg évente hozzávetőlegesen 2,5 ezer tonna gyapjú termelődik.
A tej egészségre gyakorolt hatása a szakemberek között is vitatott téma napjainkban.
A csomagolóanyagokra kivetett EPR-díj pluszköltséget, a kötelező akciózás megszűnése bizonytalanságot jelent az ágazatnak.
Teljesen környezetbarát növényvédő szerrel rukkoltak elő a holland kutatók a tripszek ellen.
A Basildon-i New Holland traktorgyár hat évtizedes fennállására emlékezett, amire egy ünnepi kiadású traktor is elkészült.
Csak alternatív-, ökológiai-, és szabadtartásból származó tojást árusít 2024-től négy fővárosi SPAR-üzlet.
Akik nem undorodnak a rovarfehérjéktől és tudnak velük azonosulni, azoknak vonzó lehet a takarmányozásban is használni őket.
Német-japán támogatással és a FAO segítségével új állat- és növényegészségügyi laboratórium létesült Ukrajnában.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Az ENSZ 2026-ot a legelőknek és a pásztoroknak és az ő kiemelt szerepüknek dedikálja.
Az ÖMKi aktuális kísérleti eredményeik alátámasztják a csökkentett művelésen alapuló ökológiai mezőgazdaság előnyeit.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
